Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Szabó Sándor: A Börzsöny-vidék helytörténeti adattára

III. Év terület szántó rét legelő kert szőlő műv. pari. erdő nem term. egyéb 1850. 711 406 71 4 + 13 169 48 1895. 756 550 38 75 11 — 20 19 43 1935. 759 565 33 77 13 7 — 19 45 1949. 759 1963. 768 499 39 + — 93 — 61 73 3 ív. 1935. évi adatok Magyarország birtokviszonyairól (terület = 1 és birtokszám = 2) ossz. birt. 1 kh-nál kisebb szántó nélkül szántóval 1—5 5—50 50—100 100—500 kh-ig 1. 759 4 6 45 235 2. 67 23 10 18 15 Perőcsény 469 1 Község az Ipoly mentén, a folyótól néhány km-re. Első említése 1324-ben történik, amikor Róbert Károly király Csák Jánostól elveszi Ecseg várát és annak minden tartoz.ékát, köztük Preuchent (Perőcsényt). Többi névváltozatai: Perewchen, Perechen, Perwchen, Perewczen, Prwchen, Perewchey, Perwachen, mint azt Bakácstól tudjuk. Nevét nyelvészeti szótáraink nem említik. Virágh azonban Melichre hivatkozva azt mondja, hogy a szláv pricno, precno = szembenfekvő jelentésű szónak származéka. Ugyanő Bátkyra hivatkozva, az Ung megyei Perecsenyről írja, hogy valószínűleg a Perecseny személynévből alakult ki, mely orosz eredetű, s az eke két rúdszárát összekötő keresztfa. Ez alapon Perőcsényt is hasonló eredetűnek tartja. Birtokosok a már közölt 1324. év előtt a Csák nemzetségbeliek, ez időtől Károly Róbert király adománya alapján Harunsdorfi ölveng, 1437-től a Lévai Cseh, 1459-től az Ország, majd 1482-től a Podmaniczkyák neve fordul elő ismételten birtokosokként. 1442-ben átmenetileg Födémesi Zobolya Imre és Deedi László drégelyi várnagyok a birtokosok. 1456-ban Axamit cseh zsoldosvezér, és ugyanekkor Újlaki Miklós erdélyi vajda neve is előfordul ilyenként. Majd Szántó Ambrus és Turoni Mihály (1464), Lévai Márton (1469), az esztergomi kanonok és a Horváthy család (1477), a Lábátlani és a Both családok birtoklására is van adat Bakács munkájában, zálogjogok alapján. A középkorban fontos vásároshely, nagy forgalmú vásárait 1419. és 1423ban említik, s Bakács oppidumnak mondja. Határában a XV. század elején aranyat, rezet és ként bányásztak, kisebb mennyiségben, de később kimerültek Borovszky szerint. Középkori lakossága vegyes, erről tanúskodnak az 1526-ig i55