Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

V. Igaz Mária: Énekes játékok az Ipoly környékéről

5. Saját gyűjtés: Gsörge Gáborné, 63 é., Letkés. „Kiskacsa" része, 1. ott is. 1. Dínom-dánom, azt sem bánom, Kemence, 65 é. 2. Dínom-dánom, azt sem bánom, Kemence (MNT) 1. Hajaz uram disznópásztor. 2. Hogy a rózsám disznópásztor. 1. Hajaz is, Jakab is, kányavista leszek, 2. Haja bőr, lapabőr, kánya visszanézett, 1. Annak adjuk az örzsit, kiforgatjuk a karját, 2. Annak adjuk az örzsit, ki forgatja a karját. 1. Falu végin dögöt rág, rág, rág, rág. 2. Falu végén ( ) rág, rág, rág. 1. Haja varga varrta nékem egy cipellőt, 2. Haja varga, varrjál nékem egy cipellőt! 1. Csija buja harminckettőt, az utolja harminchárom. 2. Tearózsa harminckettő, az utolja harminchárom. Dínom-dánom adatai: 1. Saját gyűjtés; Kemence, Molnár Lajos 65 é. 2. Simon Lajosné Forgács Mária óvónő gyűjtése, kb. 1970., Kemence. Adatközlő és kotta nélkül, játékleírás nélkül. 3. MNT I. Gyermekjátékok, 490. sz. alatt közölve. Adatközlő : Sági Mihály Géza 73 é., Kemence. Gyűjtő: Dincsér Oszkár, év nélkül, kb. 1937-ben. Jegyzet alatt (912. ol.): „A dal szövegéről nincs helyszíni lejegyzésünk; a fonográfban egyes szavak nehezen érthetők. Az 5,2 helyén »dögöt rág«, »döglött rák« vagy hasonló hangzású szavak hallatszanak. M. F. 3780 b." Megjegyzések A táncos játékok környékünkön — de úgy látszik, a régi rétegben országosan is — nem állnak másból, mint a körben levők lépegetéséből, esetleg csárdáslépésből vagy futásból. Középen egy pár táncol, több pár táncáról nem hallottunk. A páros tánccal kapcsolatban felmerül a kérdés: A felnőtt, sőt öreg által bemutatott tánc nem lehet azonos azzal, amit ő maga gyermekkorában táncolt. Akkor lestek a felnőttek táncát, próbálták utánozni, megtanulni! Csárdáslépés és forgás: ezenkívül most sem mondanak többet. Pedig a táncokat bemutató adatközlők Letkésen és Kemencén jó táncosok lehettek annak idején! De éppen ezért már a nagylány koruk táncát járják. Külön gyermektánc vagy bonyolultabb koreográfia nem volt, ez kétségtelen, csupán gyermekképességű tánc. A játékdalok szövegei viszont nagy változatosságot mutatnak. Ha csupán a szokássá vált kezdősorokat vesszük figyelembe, akkor négyet találunk: Kiskacsa, Hármat tojott, Cisillag Boris és Dínom-dánom. A variálódás azonban sokkal többet hoz létre; különösen a Kiskacsa kapcsolódik sokféleképpen különböző töredékekhez. Érdekes módon „Lengyelország", „lengyel" folytatást kívánván (eddig Dunántúlról volt ez ismert) elhagyták a táncra utaló „sarokról" szóló szövegrészt, amelynek névre szóló felszólítása (fordulj ki aranyos...) kissé gyanús a műjáték eredetre. A további egy- vagy kétsoros töredékek mind más542