Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Szabó Sándor: A Börzsöny-vidék helytörténeti adattára

II. Év lakos r. kat. ág. ev. reform. izraelita 1850. 1880. 1181 1347 1163 1293 4 11 10 14 33 III. nem Év terület szántó rét legelő kert szőlő erdő +

еГ

т e

§

y

éb 117 25 319 4037 245 43 1850. 5986 1446 209 280 + 1895. 6429 1898 147 186 51 1935. 6538 2041 141 300 38 1949. 6549 1963. 6549 1511 394 + — 1965. 6549 1474 3808 126 3991 156 3833 160 IV. 1935. évi adatok Magyarország birtokviszonyairól (Stat. Hiv. Bp. 1936.) (terület = 1 és birtokszám = 2) ossz. 1 kh-nál kisebb - ,- - ,п inn ,nn 1000 3000 birt. szántó szántó- , J

a D

, Г

1 50—100 w

" ," — kh-n kh nélkül val kh kh 500 100

° 3000 felül 1. 6538 4 85 408 1203 153 373 1430 2882 — 2. 451 27 112 201 104 2 2 2 1 — Fényes magyar falunak mondja 802 lakossal, nagy szőlőheggyel és erdővel. Földesura a prímás, Palugyay szerint is. A Baráti részen levő r. k. templom eredetileg Bernecéhez tartozott. Építési ideje ismeretlen, azonban az 1697. évi canonica visitatio (esztergomi) még az átalakítás előtti középkori állapotot írja le. A XVIII. sz. végére az átalakítás befejeződött, s az 1779-i can. vis. arról számol be a PMM szerint, hogy a temető még a templom körül van a régi körfallal lezárt területen, de már megszüntetve. Kemence Község a Cserna nevű patak mellett egy meredek hegy tövében. Bakács helységként említi. Neve oklevélben első ízben 1156-ban fordul elő, s névváltozatai 1626-ig: Kemencha, Kemenche, Kemencze. Kálmán Béla a község nevét 4* 51