Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

V. Igaz Mária: Énekes játékok az Ipoly környékéről

STUDIA COMITATENSIA 5. Szentendre, 1977. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból BÖRZSÖNY NÉPRAJZA IGAZ MÁRIA (Vak Bottyán Múzeum, Vác) : ÉNEKES JÁTÉKOK AZ IPOLY KÖRNYÉKÉRŐL A népi gyermekjáték sokáig elhanyagolt ága volt a néprajznak, az utóbbi időben azonban érdeklődés ébredt iránta. A népi kultúra jelentős alkotásait becsülhetjük bennük. A gyermekek megőrizték sok népi alkotás töredékét évszázadokon át, folytonosan újraalkotva őket gyermeki szinten. Sok, nehezen megoldható problémát vetnek fel megfigyelés közben, ezért egy viszonylag szűk területen próbálunk vizsgálódni, mind földrajzilag, mind a műfajon belül. A gyermekművészet nagy komplexumán belül (mondókák, sportjátékok stb.) az énekestáncos vagy helyesebben dalos-mozgásos játékokkal foglalkozunk. Három falu felszínre kerülő, legrégibbnek látszó játékaival egyben — a teljesség igénye nélkül — rendszerezési kísérletet próbálunk végezni.* A gyűjtésről A gyűjtéshez kiválasztott falvak eléggé különböző jellegűek. Letkés, az Ipoly mellett fekszik, a folyócska két oldalán sorakozó kis faluk egyike (amelyek többsége egyébként viseli az Ipoly melléknevet, csak ez nem). Nagyjából sík területen fekszik, vasútja nincs, autóbusz köti össze Szobbal és északra Vámosmikolával. Magyar lakosságú, katolikus, az esztergomi érsekséghez tartozott. Társadalma eléggé egységes. Nyelvjárása nyugati palóc jellegű. Viselete, mint az Ipoly mentén nagyrészt, a század elejének polgári viseletét őrzi, kevés hímzéssel, szövésmintával a konyhai vásznakon. Szokásanyaga nincs összegyűjtve, Kocsmáros László végzett valamelyest ilyen jellegű munkát. Gyermekjátékot Letkésről nem közölt, nem gyűjtött senki. Perőcsény távolabb esik az Ipolytól, a Börzsöny hegységben megbújva egy kis völgyben. Az Ipoly menti autóbusznak kitérője vezet ide. Magyar lakosságú, a környező falvaktól eltérően református. Ide (és Kisvácra) telepítették a XVIII. sz.-ban a környék református „üldözöttéit". Nyelvjárását a környék falvaitól kissé eltérőnek tartják, erősebben i-ző. Szegénynek tartották falujukat, ma is elmaradottnak mondható. Viselete — a háborús menekülés miatt kevéssé rekonstruálható — az Ipoly mentiekhez hasonlóan egyszerűnek látszik. Együd Árpád, a falu szülötte gyűjtött itt szokásokat (érdekesség a „tebe" nevű életfa formájú komaajándék), néhány játékot is magnóra vett. Az MTA gyűjtésében egy műjáték található innen. * A munkában szereplő anyagot Igaz Mária gyűjtötte 1976-ban, a dallamokat magnóról lejegyezte Borvendég Erzsébet. 517