Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Gulyás Éva: Néphitadatok az Ipoly mentéről
STUDIA COMITATENSIA 5. Szentendre, 1977. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból BÖRZSÖNY NÉPRAJZA GULYÁS ÉVA (Damjanich Múzeum, Szolnok): NÉPHITADATOK AZ IPOLY MENTÉRŐL A gyűjtést 1976 januárjában végeztem négy Ipoly menti településen: Bernecebarátiban 1 , Kemencén, Vámosmikolán és Letkésen. Magyar ajkú, katolikus vallású falvak. 2 Jelenleg Pest megye váci járásához tartoznak, de korábban is egy közigazgatási egységet képeztek, Hont megye vámosmikolai járását. 3 A vallási, felekezeti különbség miatt gyűjtésemet kiegészítettem a református vallású Perőcsény adataival is. 4 A vizsgált települések kb. 30—40 km-es körzetben, az Ipoly bal partján szétszórtan helyezkednek el. Legészakibb a Nógrád megyével határos Bernecebaráti, közvetlenül alatta Kemence. Gyűjtéseim során azt tapasztaltam, hogy mindkét település szoros kapcsolatban állt a Börzsöny lábainál elterülő Nógrád megyei falvakkal, mint Hont, Drégelypalánk, Ipolyvece. 5 Tőlük délkeletre található Perőcsény, meiyet felekezeti eltérése az Ipoly jobb partján fekvő, szlovákiai református falvak felé orientált"(Ipolybél, Ipolypásztó, Kissarló, Kisöved). Az egykori járásszékhely, Vámosmikola, földrajzilag is a terület középpontjában fekszik. Közigazgatási fontossága ellenére nem vonta hatáskörébe a környező falvakat, nem vált a vidék gazdasági, kulturális központjává. Sőt maga is az egykori megyeszékhely (Ipolyság) gazdasági, kereskedelmi vérkeringésébe illeszkedett bele, hasonlóan a többi településhez. Gazdasági, rokoni kapcsolatokat az átellenes szlovákiai magyar falvakkal (Kiskeszi, Ipolyszalka, sőt a szemközti református Ipolybél is) alakított ki. Déli, vízparti település Letkés, mely különösen a közeli Ipoly szálkával, ezenkívül Kiskeszivel, Leieddel, Bajtával állt kapcsolatban. 6 Annak ellenére, hogy falvaink közel estek 'egymáshoz, gazdasági, társadalmi kapcsolatokat a közeli, szlovákiai oldalon fekvő magyar falvakkal alakítottak ki. Az említett falvak folklórjával már eddig is több szerző foglalkozott. 7 Kéziratban levő néphitgyűjtés is van, melyek közül Diószegi Vilmos 1962-es perőcsényi, bernecebaráti gyűjtéseit és Korcsmáros László ( (tanár) néprajzi pályázatainak témánkba vágó adatait is felhasználom. 8 Tanulmányomban a néphit köréből az ember- és természetfeletti lényekkel kapcsolatos hiedelmeket, a népi embergyógyítást ismertetem, ezenkívül néhány figyelemre méltó, kiemelkedő hiedelemadatot, mint a perőcsényiek kukoricavetéssel kapcsolatos hiedelmeit és az Ipoly mentén széles körben ismert rostaforgatás szokását. Tanulmányom elsősorban leíró jellegű, s az érintett témákban minél alaposabb adatközlésre törekszik. Mellette a gyűjtési tapasztalataimat is leírom, rámutatva ezzel a néphit helyi sajátosságaira is. 487