Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Dóka Klára: Az Ipoly menti falvak történeti statisztikája (1550–1848)
Döntő szerepet a szarvasmarha-tenyésztés kapott, de lovat is többet tartottak, mint ami a szántóterületek megműveléséhez szükséges volt. Damásdon, Letkésen, Perőcsényben jelentős szerepet kapott a juhtenyésztés is. A sertés a háztartások egy részében terjedt el. Község n Íff S ig ás állat allat állat 1 2-5 515 1 12 21 9 11 41 2 7 57 18 12 7 — 15 44 6 9 96 — 60 65 22 10 34 8 37 41 4 6 56 2 15 77 5 9 83 1 12 67 4 7 6 3 1 3 — 5 41 10 9 44 7 6 11 5 5 19 4 6 Damásd Letkés Tölgyes Börzsöny Vámosmikola Perőcsény Kemence Tésa Bernece Baráti összesen 390 32 173 438 79 A maximális számú igásállat — egy gazdaságban — 12 volt. A zsellérek általában 1, a jobbágyok 2—5 igásállattal rendelkeztek. Azonban Bernecén, Perőcsényben, Vámosmikolán, Tölgyesen, Letkésen, Damásdon néhány zsellérnek is egynél több igásállata volt. Börzsönyben a több igásállattal rendelkező zsellérgazdaságok száma 31-re emelkedett. Az ipari foglalkozást űzők nem tartottak állatokat. A községek gazdálkodása a XVIII. század végéhez képest több változást mutat. A föld általában kimerült, rosszabbak a terméseredmények, sok a panasz a talajerózióra, árvizekre, megművelhetett en, köves talajokra. A községek gazdálkodását a visszaesés jellemezte. Damásdon ezt azzal indokolták, hogy a község domboldalban fekszik, és egyre kevésbé tudják a szántót használni. 1800 körül a község leköltözött a lapályosabb területre, de ez sem sokat segített. A nehezen művelhető földeket trágyázták és rozsot, árpát, zabot termeltek rajtuk. Terményeikkel az esztergomi piacot látogatták. Fontos szerepet kapott a község életében a lótenyésztés. Damásdon egyetlen iparos élt, aki a pataki malmon dolgozott. A gazdálkodásban a szőlőtermelés vezetett. A megtermelt gabona ára 255 Ft 30 kr. volt, a boré 397 Ft 12 kr. A letkési szántókon rozsot, árpát, zabot termelték. Fontos szerepet kapott a dohány, ami rendkívül jövedelmező volt. Piacuknak a letkésiek is az esztergomi vásárt tekintették. A szántóföldi termelés fontosabb szerepet kapott a szőlőművelésnél. Az évente megtermelt bor ára 249 Ft 45 kr., a gabonáé 418 Ft 32 kr. volt. A községben kovács, kerékgyártó, takácsmester dolgozott. Mindhárman egész évben űzték mesterségüket, a takácsnak legénye is volt. Tölgyesen a megtermelt bor nagyobb értékű volt, mint a gabona. A szántóföldi és szőlőművelés mellett itt a szarvasmarha- és juhtenyésztés, a tutajon szállított fával való kereskedés jelentett jövedelmet. Tölgyesen két iparos volt: a község kovácsa és egy molnár. Mindkettő egész évben dolgozott. 39
