Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

I. Sándor Ildikó: Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén

tele mellett fennmaradt volna a kürtös, sípos megoldás is, mint ahogyan más területeken meg is maradt.

68 Vagy a zöld cserepekből megépítették volna a kabolát, mint Pusztafalun; valamint megtartották volna a kürtös kemence főzőtűzhelyének eredeti elnevezését.

69 Területünkön pl. a kémöl név a régi siskakemence padkájának nevét őrzi tovább. A fent leírt jelenségeket, adatokat kiegészíti és alátámasztja Török Gábor tanulmánya, melyben a Börzsöny vidék nyelvjárástörténetének települési hátterét kutatta.

70 Vizsgálódásait — a történeti kutatások mellett — a jobbágycsaládnév alapjául szolgáló helynevek földrajzi megoszlása alapján végezte. Kimutatja, hogy a török hódítások elől a XVI. század második felében a jobbágyság egy része délebbről ide húzódott: pl. Biharból, Csepelről, Komárom és Győr 47. kép. Tulipános láda a lebócolt szabadkémény alatt, mellette gáztűzhely (Perőosény, F. 11 947) megyéből. Tervszerű település is történt. A tizenöt éves háború idején, hogy a török hadak felvonulását nehezítsék, Budától délre minden települést elpusztítottak, a lakosságot a Csallóközbe, a Vág, Garam és Ipoly folyók puszta vidékeire telepítették. De költöztek erre a vidékre észak felől is, Észak^Hont, Nyitra és Bars megyékből.

71 A XVII—

XVIII. században újabb települők érkeznek a Börzsöny vidékére; magyarok, szlovákok és németek. A lakosság házasság révén is keveredik, főleg Hont és Nógrád megye északi, északkeleti lakosságával. A helynevekbői képzett családnevek százalékarányát tekintve a XVI—

XVII. században a Börzsöny vidékéről 14%, az Alföldről 13%, Dunántúlról 2%, a Felvidékről és Kisalföldről 71% származott. Hasonlóan magas volt a Felvidékről és Kisalföldről származók százalékaránya a XVIII. században is: 73%; míg a Börzsöny vidékét 12%, az Alföldet 9%, a Dunántúlt 5%, Erdélyt 1% képviselte.

72 Tehát a XVI—

XVIII. században É-ról, ÉNy-ról és D-ről érte a legtöbb hatás ezt a vidéket a lakosság áramlása miatt, míg К felől ugyanez nem mutatható ki. Az előbbieket összegezve: A Börzsöny vidékén — így az általunk kutatott községékben is — a történeti, nyelvészeti adatok alátámasztják a tűzhelyek kutatása kapcsán kialakult véleményünket: A vizsgált területen élő palóc jellegű lakosságot — a lakottság folytonosságának meg nem szakadásával — különböző vidékekről érkező etnikai hatások érték. A lakosság nagyobb arányú áramlása a XVI. században kezdődött, és a XVII—

XVIII. században ért el nagyobb mértéket. Az új lakosság zömében három területről érkezett: a Felvidékről, a Dunántúlhoz kapcsolódó Kisalföldről és az Alföldről. 394