Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

I. Sándor Ildikó: Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén

E három vidék hatása kimutatható a tűzhely-, illetőleg kemencetípusok változásában és a pitvar-kony'ha korai tagolódásában. Ez utóbbi azt mutatja, hogy az alföldi hatás volt az előbb jövő. Mivel régészeti vagy bővebb levéltári bizonyítékokkal nem rendelkezünk, a ma élők emlékezetére, valamint a környező terület e századi kutatásaira (s az ő idejükben élő legöregebbek emlékezetére) támaszkodhatunk biztonsággal, ezekből vonhatunk le következtetéseket. Ezek alapján maximum a XVIII. század közepéig mehetünk vissza. Űgy látjuk, hogy a palóc etnikumra jellemző belülfűtős kürtös kemence átalakulása, ezzel a ház (szoba) füsttelenítése a Börzsöny hegység általunk kuta48. kép. Díszes kivitelű zöld cserépkemence (a Börzsöny Múzeum fényképe) tott községeiben mintegy száz évvel korábban végbement — alföldi hatásra —, mint a területünktől K-re, ÉK-re fekvő (Cserhát, Mátra, Bükk) keleti palóc területen. Míg ott az átalakulás e század első felében nyomon követhető, a Börzsöny vidékén a kemenceszáj (pitvar felé fordulása) és a konyha-pitvar tagolódás már a legrégibb házakban is lezárt folyamat volt. A már megfordult, kürtő nélkülivé vált, lapos tetejű, négyszögletes siskakemencékkel párhuzamosan használatos volt a Ny-i hatásra érkező ződkálha, amelynek megjelenését terü395