Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

I. Sándor Ildikó: Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén

Ez a lakáshasználat szoba-konyhás házaknál és egyedülállóknál, vagy idős házaspároknál gyakori manapság. b) A konyhába ágy kerül. A család egy része télen-nyáron ott alszik. Ott esznek, de a nyári konyhában főznek nyáron. A család imásik része a szobában alszik télen-nyáron, télen vaskályhával fűtenek a szobában. c) A konyhában télen-nyáron főznek és étkeznek, a szobában télen-nyáron alszanak, télen fűtenek. 6. Kemencét egyáltalán nem használnak A kenyeret üzletből veszik. a) A ma is meglevő szabadkéményes házaknál sem a kemencét, sem a tüszelt nem használják sütésre, főzésre. Többnyire falvédő papírokkal leteregetik, edényéket, vasalót és más konyhai tárgyakat raknak rá és a környező falakra is. Előfordul, hogy nyáron a szabadkémény alatt főznek valamilyen gyári tűzhelyen. Ilyenkor a kályhacsövet egyenesre állítják, a szabadkórriény ebből vezeti tovább a füstöt. Télen a szobában főznek, éven át ott étkeznek és alusznak. b) Ugyancsak a ma meglevő szabadkéményes házaknál : egész éven át a szobában főznek, új vagy régebbi fajta gyári tűzhelyen, ott étkeznek és alusznak. A konyhában tartják az edények jó részét, s legfeljebb ott mosogatnak. c) Vindófni és falsporhelt mai meglétekor a konyhában falsporhelten főznek éven át, a szobában esznek és alusznak. Télen vaskályhával fűtenek, esetleg fűtetlen szobában alszanak. Az utóbbi 20—30 évben az 5., 6. pontok változatai érvényesülnek. A ma meglevő szabadkéményes, kemencés vagy vindófnis házak lakói 90%-ban idős, egyedülálló emberek, ritkábban házaspárok, akiknek gyermekei nagyobb köz38. kép. Udvari kemence (Ipoly tölgy es, F. 11 873) 39. kép. Kemence nyárikonyhában. (Perőcsény, F. 12 015)