Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

I. Sándor Ildikó: Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén

nyúló üreg, a hamuluk, ahová behúzzák a kemence hamuját (33. kép). Ezt egy kis pléhajtó takarja, legtöbbször kétfelé nyíló, kétszárnyú ajtó ,(30. kép). A vindófniba épített kemence szája fölött is találunk szelelőlukat, ugyanúgy, mint a korábban épített kemencéknél (33. kép). A kemence szája előtti üreg gyakran a katlan funkcióját is betölti, ugyanis akkora, hogy egy üst vagy egy nagyobb fazék belefér. Legtöbbször vízmelegítésre szolgál. Ilyenkor a hamulukba egy rostélyt építenek be, azon tüzelnek. Ennek a hamuját a rostély alatt vágott, még kisebb lyukon szedik ki, amelyet már nem takarnak el ajtóval, mint ahogy a falsporheltek hamulyukát sem (30. kép). Szokás volt, hogy a vindófni kemencéjének szája mellett apró vasháromlábon, a kemencéből kihúzott parázzsal vaslábosban rántást pirítottak, vagy ételt melegítettek (Vámosmikola). A konyhának mindig a szoba felőli oldalához építették a vindófnit (többnyire szoba — konyha — kamrás házról van szó), mert ebbe vezették be a szobai tüzelő füstjét is. Másik oldalához hozzáragasztották a konyha falsporheltjét, melynek füstjét szintén a vindófniba irányították (31. kép). Vámosmikolán egy iházban, mely et ЛЛШ-Ьетт építettek (35. kép), olyan konyhát találtunk, melynek hátsó felében a konyha jobb oldalán foglal helyet a vindófni a kemencével, bal oldalra ugyanilyen nagyságú és formájú csukott vízmelegítőt építettek, e mögött pedig a falba építve, polcokkal és faajtókkal ellátva egy edény tárolásra szolgáló szekrény van.

32 A vindófnit és a vízmelegítőt széles bolthajtás köti össze egymással (32. kép). Az építéskor azért választották ezt a megoldást, mert a konyhából jobbra és balra is lakószoba nyílt. Egyik szoba 380 27. kép. Füstelvezető a tüszel falában. A másik falon vaklik (Kemence, F. 11 889) 28. kép. Tüszelrészlet füstelvezetővel ((Bernecebaráti, F. 11 915)