Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

I. Sándor Ildikó: Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén

1. kép. Kéményalja tüszel feletti fala ujjal rajzolt mintákkal. Oldalt rövid nyelű lepénysütő lapát. (Perőcsény, F. 11 950) csak szoba — pitvar és konyha — kamra beosztást kap. Ez többször ismétlődhet abban az esetben is, ha az épület első részének beosztása szoba — pitvar és konyha — szoba volt. Csak ezután sorakoznak a külön bejáratú melléképületek. Az ilyen hosszú, keskeny telekre épült házakat hosszúfolyásnak nevezik (Kemence, Perőcsény, Vámosmikola).

2 A hosszú házak, hosszúfolyások minden házegységébe egy bejárat vezet, mindig a pitvarból. Innen nyílik a másik egy vagy két helyiség jobbra és balra. . A ház pitvar-konyha egysége a helyiség közepén a kéményt tartó gerendával — kürtőgerenda Vámosmikolán, Ipoly tölgy es en muntligerenda —, alatta egy középen nyitott fallal vagy bolthajtással két részre válik. Elöl — az ajtóikkal — volt a pitvar, hátul a főzőhelyiség a tűzhelyekkel. Ezt a részt kéményajjának, kürtőajjánsk, konyhának (mindenhol ismert), cseleszny éknek, cselesznyíknek, cseresznyíknek (Vámosmikola, Perőcsény) vagy tüszelnek nevezték. „Hozz egy tányért a tüszelfaláról — mondta anyám" (Vámosmikola). Tüszelfalának leggyakrabban azt a két, egymással szemközti falat nevezik, melyek előtt fekszik egy-egy sárpadka, a tüszel. Később, mikor már melegkonyhák is voltak, a szabadkéményes házak kémény alatti főzőhelyiségét hidegkonyhának vagy nyitottkonyhának nevezték (a gyűjtőterület minden községében ismert), Perőcsényben, Vámosmikolán, Kemencén a szabadkémény után szabadkonyhának is mondták. Jellemző, hogy a főzőhelyiség és annak falai a kéményről kapták elnevezésüket, pl. : kürtő — kürtőaj ja — kürtő fala ; hidegkémény — hidegkonyha ; nyitottkémény — nyitottkonyha; cselesznyek — cselesznyek fala. 358