Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidékének településföldrajzi viszonyai

elválasztott tér pitvarra és konyhára oszlik. A konyhában padka, kémő fut végig a fal mellett, alatta a hamutartót képezték ki. A kémőre építették a katlanokat, s strajfúzt vagy vasháromlábat tettek rá (37. kép). Rendszerint az első szoba felől található a kemence torkolata. A szobában helyezkedett el a nagy, négyszögletes kemence, amelyet a századunk elején raktak ki onnan, s helyette a mázas cseréplapokból kirakott rúrát, platnis sport tették be (36. kép). Falvainkban a palócok lakta vidékekre jellemző sípos kemence nem lelhető fel. 39. kép. Ház előtti kémőn üldögélő házaspár. Bernece A szobai nagy, négyszögletes kemencék szétbontása körülbelül a nagycsaládok feloszlásával egyidőben, illetve annak következményeként ment végbe. Az első ház rendszerint megmaradt fűtetlen tisztaszobának, s a tartózkodás legfontosabb helyévé a másik, kisebb szoba alakult, ahol a rúrát (Bernece) is felépítették. Míg a régi kemence szája a pitvarba torkollott, az újabb tűzhelyek fűtése a szobában történik. A füstöt kiskürtő vezeti a kéménybe. A régi boronafalas építésű házakra rendszerint fakéményt építettek (26. kép). A kőfalú házakon már — a XIX. század második felétől — téglából, kőből raktak kéményt. A kürtő téglából épített boltívből emelkedik ki, s a kémény a kéménytartó gerendára és a falra támaszkodik (38. kép). Az elkészült ház utolsó munkájaként a bepucolása történt meg. A nyers kőfalat először „pévás agyaggal", sárral tapasztották le kívülről-belülről. A padlást vastagon kenték le. Másodjára már finomabb pévás sárral tapasztottak, utoljára pedig lóganajos sárral simítóztak. Csak ez után lehetett a meszeléshez fogni. Több helységben (Baráti, Bernece, Kemence stb.) a házak elé ülőpadkát, fcémőt is csináltak kőből, amit pelyvás sárral tapasztottak le (39. kép). Ezt is, valamint a falajját rendszerint lóganéval tapasztották le, amit két-három nap után vízzel hígított „marhaganajval" kentek le. A szobát — tekintettel, hogy nem padlózták — agyaggal döngölték le, s ezt is marhatrágyás sárral simították le. Az egyes gazdasági központok, porták nem nélkülözhették a kutakat sem. Falvainkban, a patakok vize mellett ásott kutakat használták vízszerzés céljára. A családok férfitagjai összefogva láttak a kútásáshoz, de kifejezetten kútásók 298