Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidékének településföldrajzi viszonyai

is foglalkoztak ezzel. Ásóval, csákánnyal fogtak a munkához, kb. 1—1 V2 méter átmérőjű területen kiásták a földet. Amikor már nem tudták a gödörből kihányni a földet, két X lábra állított hengert szereltek fel, és segítségével kötéllel húzták fel 30—40 literes dézsákban a földet. Tekintettel arra, hogy hegyesdombos vidéken kell keresni az ivásra alkalmas vizet, helyenként 15—16 méter mélységig is lehatoltak, a víztartó sóderes réteget keresve. A kútásás utolsó fázisaként kemény andezitkővel (Barátiban a krahojai feketekővel) rakták ki 40. kép. Faragott gerendákból összerótt kútkáva. Bernece a kút belső falát. A régi típusú kutak káváját — az egykori boronafalhoz hasonlóan — egymásba csapolt, bárdolt fagerendákból rótták össze (40. kép). A vizet a kútból vödörrel, kötél vagy lánc segítségével húzzák fel. A lakóházaknál is, de inkább a présházak építése előtt végezték a pince ásását. A kötöttebb, agyagos, tuf ás talajba vágták a pincéket. Rendszerint a hegyoldalban, lővetőkapávál, inkább csákánnyal kezdték a vájást. Általában akinek szándékában állt, az fogott a pincekészítéshez, de segítettek neki a rokonok, szomszédok is. Ott, ahol csupán kis mélységig hatoltak a hegyoldalba (Bernece, Kemence, Perőcsény stb.), a törmeléket taligán tolták ki a felszínre, viszont ahol mélyebbre mentek, és pinceágakat is készítettek (pl. Nagybörzsönyben), a munka nagyobb erőfeszítést kívánt, igényelte a rokonság nagyobb öszszefogását. Mivel olykor majd tíz méter mélységig fúrtak, a törmelék kihordása is körülményesebb volt, puttonnyal kellett a földet a felszínre hordani. Az elkészült pincét csupán az agyogos talajú határrészeken kellett kővel kiboltozni. A pince bejáratát, valamint a pincegádort is rendszerint kővel boltozták ki (41. kép), de a mélyben már nem kellett falazni, csupán a nyílászárókat helyezték be. Ott, ahol az andezittufába vájták a pincéket (Kemence, Perőcsény), nem került sor a boltozásra, bár ezek viszonylag kisebb méretűek. A tufa sajátsága, hogy erőteljesen mállik, s gyakran előfordul, hogy a pince szája beomlik. Ilyen esetben elhagyják, s újat készítenek. ÖSSZEGEZÉS Vidékünk falvainak település-néprajzi viszonyait vizsgálva sommázva megállapítható, hogy jellegének kialakításában a táji adottságok s a történelmi-társadalmi viszonyok együttesen játszottak közre. A településhálózat megszilárdu299