Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidékének településföldrajzi viszonyai

38. kép. Glázer Márton szabadkéményes, téglaboltozatos konyhajának és pitarjának metszete (vázlat). Nagybörzsöny, József Attila út 84. den faluban akadt olyan ember, aki értett a tetőfedéshez. Csak néhányan foglalkoztak kizárólag ezzel, az 1920-as években már alkalmi munkának számított, s inkább a melléképületeket, présházakat fedték szalmával. Néhányan más falvakba is eljártak dolgozni: pl. Barátiból Bernecére, Kemencére, Börzsönyből Vámosmikoiára, Letkésre. Ábel Márton legénykorában még Nógrád községbe is elment Nagybörzsönyből. A falvakban található házak szoba-pitvar és konyha-szoba, illetve kamra tagolódásúak (21., 36. kép). Az utóbbi évszázadban ez az alaprajzi osztottság a jellemző. A pitvarba való bejárat melletti jobb oldalon, magasított lépcső felett nyílik a padlásajtó, onnan lehet a meredek feljárón a padlástérbe jutni. A pitvarban, a padlásfeljáró alatti mélyedést rendszerint bepolcozták. Nagybörzsönyben több, a XIX. század második felében épített ház végében a szobából vagy kamrából nyílik egy tűzbiztos, téglával boltozott helyiség, ahol a zsírt, szalonnát, húsféléket, lisztet stb. tartották. A lakóházba a sarampóval ellátott ajtón lehet bejutni. A kéménygerendával 297