Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidéke falvainak szőlőművelése

A fenti kimutatásból arra következtethetünk, hogy a XIX. század elején jelentős mértékben megnövekedett a szőlőterület nagysága is, hiszen 1812 és 1831 között a dézsmabor mennyisége Nagybörzsöny esetében megduplázódott, míg a másik két helységben három-négyszeresére emelkedett az átlag. Érdekes 12. kép. Pinceház szénarakodó padlásnyílással (Baráti) és fontos, hogy 1831-ben majdnem négyszeresére emelkedett Nagybörzsönyben a vörös bor aránya, míg a többi faluból vörösbor-dézsmát nem szolgáltattak be. Keleti Károly 1873-as statisztikai adatai alapján falvainkban következőképpen alakult a bortermelés helyzete, mennyiségi és minőségi bontásnak megfelelően :

32 Falu Birtokos Szőlőterület nagysága Termelt bor (akó) kat. hold D-öl fehér vörös siller Baráti 50 26 520 199 26 — Bernece 145 84 1150 382 38 — Börzsöny 280 367 — 8000 — 3000 Kemence 250 103 1348 566 38 — Perőcsény 145 702 — 600 200 — Tölgyes 82 52 38 600 200 — Vámosmikola 180 128 1560 1100 300 — 237