Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidéke falvainak szőlőművelése

11. kép. Présházas pince szénarakodó padlásajtókkal (Nagybörzsöny) necén októberben tartották a szüreti bált, amelyet valamelyik férfiegyesület (legényegylet, tűzoltó-egyesület) rendezett meg. Szekereket, kocsikat gazdagon feldíszítették szőlővel és színes szalagokkal. Egy legényt bírónak, egy leányt pedig bírónénak választottak, akik a felvonulás élén, feldíszített hintón haladtak. A hintó után haladó szekereken magyar ruhás legények és leányok következtek, majd a boroshordókkal, valamint szőlőtőkékkel, rudakra kötözött szőlőfürtökkel megrakott szekerek következtek. A szüreti felvonulást cigánynak öltözött alakoskodók zárták be, akik sátoros szekereken mentek. Egy férfi állapotos nőnek öltözött be, akinek a kocsmába érkezve teknőbe szénát tettek, s ekkor és itt meglett a gyerek. A szüreti felvonulók a kocsmában állították fel a rudakra kötözött szőlőt. A csőszlegények és lányok mellett egy legény öreg pipás csősznek is beöltözött. Ök vigyázták a szőlőt, a többiek pedig énekelték : Elalutt a pásztor Csipa van a szemébe Nagykalap a fejébe Úgy trombitál belőle Akik dézsmálni merészelték a szőlőt, a csőszök megfogták és megzálogolták, amit a mulatság végén — mindenki derültségére — válthatták vissza. A szüreti mulatságot a bíró és bíróné táncával nyitották meg. A mulatság közben egy kisbírónak öltözött legény is megjelent, dobot verve mondókát mondott, amelyben rendszerint a falu elöljáróságát csúfolták. 234