Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidéke falvainak szőlőművelése

paszta falvainkban általában három vísára oszlik. Kemencén is pl. a szőlőt sorokban számlálják, s vísánként határozzák meg nagyságát („alsó vísát elvégeztem", azaz a paszta egy részét megkapáltam). Az elmúlt évszázadokban irtásokkal jutottak vidékünk falvaiban a szőlőterülethez.

22 A filoxéra miatt kipusztult, elbozótosodott szőlőterület, régen a harasztos határ irtása, megtisztítása is részben a gaz felégetésével, részben pedig 3. kép. Itatóvályúban áztatott, dagasztott tővető és szív alakú kapa (Nagybörzsöny) a haraszt irtókapával, csákánnyal történő kivágásával ment végbe. Az irtás emlékét őrzik még ma is a helyenként megtalálható hagyásfák. Az idős emberek visszaemlékezése szerint minden esetben meghagyták a vadcseresznyét, vadmeggyet, vadkörtét, vadalmát az irtandó területen, melyek gyümölcse a gyerekek kedvenc csemegéje volt az őszi érés idején. Az irtással megtisztított földbe ellették a szőlőt. A szőlőültetés legegyszerűbb és régi módozata a vetett szőlő. A hagyomány szerint a filoxéra előtti idő4. kép. Direkt termő szőlő nyitása szív alakú kapával (Nagybörzsöny) 226