Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között

80. kép. Balga Ferenc pajtája a szérűn 81. kép. Különálló pajta a szérűn (Csáb, Cebovce, Szlovákia, MTA NKCS, (Csáb, MTA NKCS, F. 28 204. F. 28 201. Fotó: Németh I.) Fotó: Németh I.) földet (füvet, tarlót), megöntözik, letapossák lovakkal, tuskóval ledöngölik és pévával beszórják. Ezt követően lehet rövid száradás után nyomtatni rajta. A szérűt teljesen beterítették kévével, amelyeknek kötelét szétoldották. A kör alakú szérűn a kévék feje befelé, a közepe felé nézett. Az árpát csak úgy hányták rá bogidból, elég vastagon. 3—4 kereszt (78—104 kéve) volt egy ágy. Egy sorban 18—20 kéve volt. Mindenütt csigavonalasan jártatták rajta a két lovat. A hajtó (fiatal fiú) középen állt és beljebb-beljebb húzta a lovakat. Csáb és Pilismarót községben az MNA adatai szerint körkörösen (tovahaladó kis körök) nyomtattak. Egy nap alatt 2—3 ágyat nyomtattak el.

140 A lovasgazdák másnál is vállaltak nyomtatást tizedéért.

141 A munka eszközei és a munka menete eléggé egységes képet mutat az országos (irodalomból is ismert) adatokkal.

142 Utoljára 1925 körül nyomtattak árpát, bükkönyt és nagy ritkán még a háború után is, ha nem volt az állatoknak takarmány. 82. kép. Fonott oldalú péváskunyhó és szénaboglya (Ipolytölgyes, F. 11 859) 189