Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között

Behordás, cséplés, raktározás A keresztekbe rakott termény behordására az aratás végeztével (egy-két hét múlva) került sor. A tehetősebbek, akiknek egy tagban volt a földjük, kinn a tarlón, mások a szérűhelyen (Börzsönyben a templom előtti vásártéren vagy a pincék közötti Pázsit-on) vagy a tágas portákon nyomtattak. Amikor még nem kellett a gépre várni, előbb kezdődhetett a hordás. A gépi cséplésnél néha egy hónapig is kinn van a termény. A behordás a házhoz, ha az udvar nem volt tágas, a falu szérűjére történt. A házaknál nem mindenütt volt hely a nyomtatás és cséplés munkájára, az asztagok és a szalma elhelyezésére. Ekkor került sor a házon kívüli szérőhelek használatára. Vámosmikolán az országúton felül levő szérőhelen nyomtattak, csépeltek. Főleg az északi falvakban volt portákon kívüli közös szérőhel. A gépi cséplés elterjedésével aki csak tudta, otthon helyezte el a gabonáját és végezte a cséplás, szalma- stb. tárolás munkáját. A gabonát kazal formájú, alulról fölfele szélesedő, majd a tetején háztető formájúan keskenyedő asztagba hordták. 3—4 kocsi, sógor, koma egymásnak kölcsönösen besegített a hordásba, nehogy félbemaradjon és beázzon az asztag. A hordáshoz a szekeret előkészítették: hosszú oldalakat és vendégoldalakat, kötelet és csatlót vagy nyomórudat raktak fel rá.

136 Az asztagba a kévéket vőgyelve rakták oly módon, hogy a faruk kifelé, a kalászuk befelé volt, és a keresztirányban rakott kévével az asztagsor szélét lefogattak, hogy ki ne csússzon. Aki csak tudta, a pajtába rakta a terményt, de a pajták szétbomlásával, a termény növekedésével alig volt erre lehetőség. 187 76. kép. Kukoricagóré ,(Vámosmikola, F. 9025) 77. kép. Villa, gereblye hordása i(Ipolytölgyes, F. Ш 869)