Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Studia Comitatensia 4. Szentendre, 1976)

Paulini Béla volt a „Gyöngyösbokréta" főrendezője. Akik ebben a keretben működtek, azok augusztus 15-től augusztus 25-ig megrendezendő műsorban fel is léptek Budapesten a Városi Színházban. Tíz község szerepelt egy este, 15—20 perc volt a műsoridő tartama, mely a témától függött. Négy nap tartózkodtunk Budapesten. Az ötödik nap volt a visszaindulás. Teljes ellátást biztosítottak, szállást és nagyon szép napidíjat, Akkor 80 fillér volt a napszám, mi 18. pedig 5 pengőt kaptunk naponta. Mellette sok szép élményben volt részünk és jól szórakoztunk. Kevés vidéki embernek volt akkor ilyesmiben része. Csodáltuk a többi község népi táncait, gyönyörködtünk a szebbnél szebb népviseletben, ami akkor még valóban fénykorát élte. Örömmel össze is barátkoztunk egymással. Ez volt az első szikra, ami a csoportok szervezésében és oktatásában végigkísért az életem szürke hétköznapjain és jeles ünnepnapjain át. Negyven éven át már a harmadik nemzedék csoportja váltja egymást a kezem alatt, amikor ezeket írom. Műsoraim témái ma is hasonlóak. Most is azok a dalok hangzanak el, amit akkor szerettünk énekelni. Fonóház keretébe állítottam a műsort (orsóütés, csizmavarrás, szarkatánc, régi buktatós tánc, gyermeklakodalmas), ami a csizma varrás kivételével most is műsora csoportunknak. Rengeteg szép régi ének van még összeírva nálam, amit a falum- Gyűjtöm ban élő emberek énekeltek. Lehet, hogy én tudatlanul, de meggyőző- a dalokat 53