Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Studia Comitatensia 4. Szentendre, 1976)

volt. Erős, nagynövésű. Pólyában egy hétig lehetett tartani. Előzőleg nagyon el voltam keseredve az Erzsikém halála miatt. Az irigyek beszéltek is rólam, de elhallgattak azután. Etike kétakkora lett, mint másnak, nyolchónapos korában járt! Bárhová mentem, vezettem őt. Felvenni nem bírtam. Még akkor babakocsi vidéken nem volt. Kiságyban feküdt. De édesanyám, ha eljött hozzám, bölcsőbe tette. Énekelt néki, ahogy ringatta, az meg figyelte őt. Azt a boldogságot szavakkal nem lehet kifejezni ! Aludjál, aludjál, Aranyos rózsaszál, Limbusnak kertjébe, Álmodba menjél be. Aludjál, aludjál, Te picike kislány, Ringó kis bölcsőbe, Anyádról álmodjál. Elment a mamája, Pestre meg Budára, Hoz neki kalácsot, Hajába szalagot. Nincs néki guriga, De lesz zsugorinka, Kis sapkán csokorba, Hoz neki a mama. Nagy csapás ért 1951-ben bennünket. Két lovunk pusztult el egymás után. Sokat bánkódtam miatta, hogy miből is tudunk venni ismét lovakat? Élni kellett és a földet is művelni kellett. Egy egész évi jövedelem kellett a két ló vételéhez. Ahogy Etikém megszületett, sokszor kellett napszámost fogadni. Imre egyedül nem bírta. Az aratást is ki kellett adni részébe. Az adó nagy volt. Két háztartásnak kellett dolgozni. Sok éjjel nem is aludtam végette. Apósom is nagyon gyöngült erejében, így három idős szülő volt és egy gyermek, aki pici még! Igazán elkeseredtem, mert bármennyit dolgoztam is, mindig közrejátszott a sors. Egyszer megáll előttünk egy nagy fekete autó. Látom az ablakon, hogy kilép belőle egy apró fekete hölgy és hozzánk tart. Be is jön, Dudás Julit keresi. Nagy megrendelést szeretne a németek részére tőlem: gyermekjátékokat, kukorica- és cirokszárból elkészítve. A botbabát is teljes díszben kérte. Csak rongyfejjel és egy szál botocskán álljon. Egyhónapi határidőt adott ezek elkészítésére. Kaptam tőle előleget is, hogy a bábukra vásároljam meg a ruhákat, szalagokat. Csak gyolcsot 10 métert vettem fehér szoknyának! Rengeteg kellett mindenből! Már nem is tudom, hogy mennyi pénzt kaptam tőle. De azt tudom, hogy a fehér szoknyát készítettem előbb el, mert azt vettem meg először, na meg a posztót, amelybe a virágokat kellett hímezni. A sok szoknya ráncolása, vasalása tartott 2 héten át éjjel-nappal egyfolytában. Csak azt költöttem el az előlegből, ami ezekre kellett A többi pénzért pedig vettem egy lovat. Imre ezzel Kínlódásaink Játékokat készítek 31