Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Studia Comitatensia 4. Szentendre, 1976)

Hamvazószerdái maskurákrol is hallottam, de ez nagyon rég, Hamvazószerda a gavalléria idejében volt. A legénybírók hamvazószerdán a „költ­ségvetés" után egy kicsit iszogattak asztali csöndös formában, majd köréjük jöttek az eskütt tagok is: „Odamegy a légy, ahol a dög van". Majd a koma, sógor is megjelent. Délután végigmentek a falun. Csöndesen elkísérték a farsangot ki a faluból, mintha egy temetési menet lenne, elsiratná a rossz duhajkodást. Szereztek egy kolesz ko­csit, maguk húzták egymást. Énekük is volt: A mácsai kis uccában, Ballag egy zsidó, Bekiált a Kovács Juliékhoz, Mi van eladó, Csont, rongy, guba, Nincsen eladó, Kovács Juli régen eladó, Rajta van a Pesti Andris csókja, Jaj de nagyon jó. Által mennék a Tiszán, Aranyszőrű paripán, Átmennék, de nincs ladik, Hát a révész hol lakik, Sej, haj Boldizsár, Boldizsár, Boldizsár, Salamon dári dikhendári, Salamon dári, dik, dik, dik. Sej, haj dik, sej, haj dik, Hát a révész hol lakik. Ott lakik a vízparton, Lánya néz az ablakon, Jaj de tüzes a szeme, Milyen még a szerelme, Apja Boldizsár, Boldizsár, Boldizsár, Salamon dári dikhendári, Salamon dári, dik, dik, dik, Sej, haj dik, sej, haj dik. * A kanásznak két lánya van, Julcsa, meg a Mari, Felesége jaj de kecses, Ügy hívják, hogy Fáni, Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, Be is kéne menni, De a kanász az ostorával, Végig fog majd verni. * 313

Next

/
Thumbnails
Contents