Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Studia Comitatensia 4. Szentendre, 1976)

lenni a gáton, aki el merte készíteni! Olyan rémisztő dolgokat fűztek hozzá, hogy nem is volt kívánatos vele foglalkozni (béka lett, beteg lett stb.). „Ügy kell elkezdeni a szék készítését, hogy 12 napig tartson a munka. Minden nap csak annyit tenni rajta, hogy az éjféli misére elkészüljön. El kell menni a paphoz, hogy megszentelje, meg a stólát a nyakadba tegye, mert anélkül véged lesz. Éjféli misén rá kell állni a székre, úgy kell hallgatni a szent misét és meglátod kik a faluban a boszorkák. A sekrestyén kell bemenni, nem a főbejáraton, mert ott nem engednének be. Mise alatt ott fognak gúnyolódni, még az oltárt is megkörnyékezik. Nyelvüket nyújtogatják a plébánosra. Életével játszik, aki ezt meg meri tenni. Egyetlen védőeszköz, ha az illető mákot rak a zsebébe és visszafele jövetelekor szórogatja. Azt fel kell a boszorkáknak szedni és ezért nem érték utói az úton. Egy órakor a kakas megszólal, tovább nincs erejük, sem hatalmuk." Így tartották a régi öregek. Igen meggyőződötten meséltek ezekről az idősebbek. Én is sokat hallottam lánykoromban. Akinek ez a Lucaszék készítése sikerült, az nem is félt többé a boszorkáktól. Azok tartottak tőle. Hogy a személyüket ne tudhassa másokkal, kísértették, hogy el ne árulja a nevüket. Boszorkák Állandó rettegésben éltek az emberek a boszorkák miatt. Teljesen hatalmukban tartották az egész falut. Egypár ember, vagy asszony volt, aki ezzel foglalkozott. Abból ítélem, hogy én is végighallgattam az utolsó generáció véleményét: Igen is voltak boszorkák, ők látták, hallották, tapasztalták, bizonyították létezésüket. Féltek tőlük, hogy megrontják az egészségüket, elviszik a szerencséjüket, betegséget hoznak az állataikra, koldusbotra kergetnek egész családokat. Ezt hittel vallották és minden védekezést elkövettek ellenük. A védekezés módszerét úgy lehetett megszerezni, ha valaki ki tudja játszani őket. Ez a Luca-székkészítés hasonló alapon készült. így tudott meg mindent róluk és aki uralkodhatott felettük átment még az ördögök kerekén. Az ment át, aki Luca-széket készített és rá mert állni Isten, ember előtt. Az ilyen ember meg tudta a boszorkák titkait, helyre tudta hozni, amit azok elrontottak. Gyógyították azokat, akik általuk lettek betegek. Az állatokat is vissza tudta varázsolni, ha rontás alatt voltak. Sok emberen segített az ilyen, megtörte hatalmukat, ártalmatlanná tette a razsbálkodásukat. Azok lettek a jóslók, a kuruzslók, javaslók. Nem általánosan, mert voltak olyan kuruzslók, akik az ilyenektől hallomás után cselekedtek, vagy ellesték attól, aki éppen ezen körösztülment. Érdekes az egész, nékünk hihetetlen, pedig akár hisszük, akár nem az elődeink hitték és szívesen meséltek róla. Minden száj másképp fejezte ki, de ugyanazt magyarázta. Szegények ennek könyveltek minden sorscsapást. Ha betegségben szenvedett valaki, azt rontásként gyógyították. Ha állat elhullott, szaporulat esetén a sikertelenség oka szintén csak rontás lehetett. Minden ezen bukott és állt. Féltek tőle és mindent féltettek. Az én jó szüleim is gyermekkoromban még igen hatása alatt voltak e hiedelmeknek. Mivel idősek voltak, amikor én születtem, ezek hallatával növekedtem én is. De ugyanezt hallottam a barátnőim nagyszüleitől is. Tíz éve halt meg édesapám, jóanyám két évvel megelőzte. 274