Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Dinnyés István: Az S alakú koporsókapcsok használatáról

Vegyük számba ezeket a „pántokat". Egy nagyjából ép S alakú kapocs az északi sírvégben (H: 80 cm, Sz: 6 cm); egy másik a déliben (H: 120 cm, Sz: 6 cm) ; két hosszabb pánt (minden valószínűség szerint S kapcsok töredékei, mint a többi töredék is) az északi sírvégben ; egy a déli mellett („kardél") ; 8 db egye­nes vagy kissé hajlított, 10—50 cm hosszú, 6 cm széles pánt; összesen 13 db íve­sen hajló pánttöredék (Sz: 4 cm) ék alakú keresztmetszettel; továbbá apró töre­dékek 44 . Az ívesen hajló töredékek biztosan nagyméretű S alakú kapcsok darab­jai 45 . Mivel ezek a kapcsok — mint láttuk — nem tartoztak a gerendakamrá­hoz, az S vagy С alakú koporsókapcsok használatáról fentebb elmondottak alap­ján valószínűnek tartjuk, hogy a sírkamrában eredetileg fatörzs koporsó állott. A különböző méretű töredékekből kb. 6 db, 80—120 cm hosszú kapocs rekonst­ruálható. Eszerint a kapcsok száma 8 lehetett, s — inkább kettő, mint egy — nagyméretű, feltehetőleg fatörzsből vájt koporsó lezárására szolgáltak. Hüd le­írásából kiderül, hogy kisebb méretű kapcsot nem találtak a sírban (csak rövi­debb töredékeket), tehát azt a feltételezést 46 , hogy mérettől függően a kapcsok rendeltetése különböző (nagyobbak gerendakamra, a kisebbek koporsó részei), a jászalsószentgyörgyi főhalom esetében nem fogadhatjuk el helyesnek. * * * Jászalsószentgyörgyön három sírban találtak karikákat. 2. mellékhalom: 3 db a feldúlt sír DNy-i sarkában. Á: 11,4—12,6 cm; a sas­szeg hossza a karikától mérve 6,5—6,6 cm. 3. mellékhalom: a sírgödör négy sarkánál 1—1 sasszeges karika, méretük a 2. mellékhalom és a főhalom karikái között. í'őhalom: a sírkamra északi fala mentén 3 db; a keleti mellett 1 db; a déli kamrafal mentén 2—2 db. Összesen tehát 8 db sasszeges karika, „mind függé­lyesen álló helyzetben". A kissé ovális karikák átmérője: 13-,8—18,8 cm, sas­szegek H: 7,4—10,3 cm 47 . Hasonló sasszeges karikákat találtak a geszterédi 2. halomban és az alattyáni 13. sírban. Geszteréden a dúlt sír keleti fala mellett 4 db-ot 48 , az alattyáni sírban két karikát, egyik a csontváz jobb könyöke mel­lett, tüskéjével felfelé, a másik — a sírrajz szerint — az előzővel ellentétes ol­dalon került elő 49 . A sasszeges karikák rendeltetéséhez egy analógiát ismerek, II. Boleszláv (f 999.) prágai sírját. A fejedelmet fatörzsből vájt koporsóban (a fedél is vájt) temették el. Koporsójának végei egyenesen levágottak, s a végeknél 1—1 pár vaskarikát találtak, melyek a koporsóba vert sasszegekről lógtak le. Funkciójuk a publikáció szerint: koporsóvivő rudak tartására szolgáltak 50 . Valószínűleg ugyanez volt a szerepe az említett három lelőhely karikáinak is. Sírbeli hely­zetük ennek csak a jászalsószentgyörgyi 3. mellékhalom és részben a főhalom esetében felel meg 51 , de szintén fatörzs koporsós sírból (S alakú kapcsokkal együtt) kerültek elő, kivéve a jászalsószentgyörgyi 2. mellékhalmot. Ugyanitt a főhalom 8 sasszeges karikája megerősíteni látszik azt a feltételezésünket, hogy a sírkamrában két fatörzs koporsó lehetett. * * * Az S és С alakú koporsókapcsok használatának — általában a koporsós te­metkezési rítus — kezdete jelenlegi ismereteink szerint az Alföldön i. sz. 260— 270 tájára tehető. 52 Használatuk folyamatosan megfigyelhető a szarmata kor III. periódusában (i. sz. 260/270—375/380) és az ún. hun korban (i. sz. 375/380— 450/460). 53 Egyetlen leletünk a szentes-kajáni 33. sír, amely az V. század közepé­nél későbbre keltezhető. 66

Next

/
Thumbnails
Contents