Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Régészet - Dinnyés István: Az S alakú koporsókapcsok használatáról
is használatosak lehettek, de ebben az esetben a „deszkák" vastagságának — kisméretű kapcsok használatakor — el kell érnie az 5'—10 cm-t. S alakú kapcsokat a fent leirt módon ma is használnak. Erdőgazdaságokban a száradáskor berepedt fatörzs vagy gerenda végébe, a hasadékra keresztben vernek S vagy Z alakú lemezt, a repedés tágulását megakadályozandó 34 . * * * Néhány halomsír esetében már korábban felmerült annak lehetősége, hogy az S alakú kapcsok nem koporsónak, hanem gerendakamrának a szerkezeti részei 35 . Gödöllő : Salamon Ágnes leletmentése, közöletlen. Két kurgánt tárt fel, egyikben kőpakolásos sírt, másikban gerendavázas sírkamra nyomait és széles, S alakú kapcsot talált. 36 Madaras, VII. halom: Kőhegyi M. ásatása, közöletlen. 425 X 266 X 164 cm-es sírgödörben gerendavázas kamra, melyet S alakú kapcsokkal fogtak össze. 37 Vaskút: a Magyar Nemzeti Múzeumban meglevő leletek újraközlésekor Párducz M. a nagyobb méretű S kapcsokat gerendakamra részeinek, a kisebbeket koporsókapcsokként határozta meg 38 . Az itteni kapcsok mérete (H: 15— 45 cm) — véleményünk szerint — önmagában még nem zárja ki azt, hogy fatörzs koporsót lezáró kapcsok lehettek. Jászalsószentgyörgy : az 1. és 2. mellékhalmot a terület tulajdonosa ásatta fel 1899 őszén, a 3. mellékhalmot és a főhalmot (Borsahalom) 1899 novemberében Hild Viktor és dr. Éber László tárták fel 39 . A 3. mellékhalom leírásánál Hüd nem említ gerendakamrát vagy más, fára utaló maradványt. A sírgödör négy sarkánál 1—1 sasszeges karikát találtak, a déli sírvég mellett kettős S alakú vaspántot, több vastöredéket 40 . Főhalom; 6,8 X 3,4 m-es gerendakamra, melynek szerkezetét Hild meglehetősen precízen írta le. A sírgödör fenekén 40—50 cm vastag gerendákból keretet készítettek, melybe még hosszirányban két párnafát (Á: 20'—30 cm) fektettek. A kerethez és a párnafákra „10—15 cm-nél alig vastagabb" pallókat szegeztek (a 10. ábra szerint keresztirányban — Dl), így alakították ki a gerendakamra padlóját 41 . A padló fölé — az alsó gerendakeretnek megfelelően — négysoros gerendakoszorú épült; a sírkamra oldalai. E gerendák szintén 40—50 cm vastagok, egymást 30—30 cm-nyire túlnyúlóan keresztező végeiket félvastagságig kivágva eresztették össze. A felső gerendakoszorú hosszú oldalaihoz 8 keresztgerendát erősítettek ék alakú beeresztéssel és 2—2 (összesen 16 db) kampósszöggel (H: 21 cm, V: 2 cm, kampó h: 5 cm). A sírkamra fedelét nyolc, a keresztgerendákra hosszirányban fektetett, 25—30 cm vastag gerenda alkotta, melyet egy, a sírkamránál nagyobb, 30—50 cm vastag gerendákból alkotott keret fogott össze 42 . Hüd leírásának megismétlésével a sírban talált S alakú vas-„pántok" rendeltetésének meghatározásához juthatunk közelebb. Nem tartozhattak a gerendakamrához, hiszen Hild csak szögeket ír le a gerendakamra szerkezeti részeiként (padló szögezése, mennyezet tartó gerendák kampósszögei), továbbá az összes vastárgy a kamrában került elő, egy sem azon kívül 43 . Ezzel elesik ezeknek, az átlagosan 15—20 cm-es hosszúságot jóval meghaladó méretű kapcsoknak olyan elképzelhető alkalmazása, hogy az egymásba eresztett vagy egymás mellé fektetett gerendák végeit fogták volna össze. A sírban az északi és déli (a rövidebb) oldalak mentén helyezkedtek el, a sasszeges karikák közelében, tehát nem tartozhattak a kamra padlójához sem. 5 Studia Comitatensia 3 65
