Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Régészet - Dinnyés István: Az S alakú koporsókapcsok használatáról
Pusztaháza 1. és 2. sír 18 kapcsairól készült fotókon, s a rajzok alapján keresztirányúak a porosháti kapcsok famaradványai is' 19 . A koporsókapcsok használatának módjára utal (az oldalél és keresztirányú rostmaradványok mellett) az is, hogy a hajlítás íve töretlen (tehát nem hegyükkel verték a fába), ill. a kapcsok egy részének vége erre nem is alkalmas, mert lekerekített, pl. Csongrád-Vendelhalom 20 , vagy egyenesen levágott, pl. Jánosszállás 21 és Alattyán 22 . Az S vagy С alakú kapcsok használati módjának meghatározásához fontos adatokat szolgáltatott a kapcsok sírbeli helyzetének vizsgálata. Vécsey a geszterédi 1. halomban a sírgödör sarkaiban talált 1—1 kapcsot, a porosháti temetőben a sírgödrök fej és láb felőli végeiben kerültek elő, 2—2 vagy 1—1 db. A jászalsószentgyörgyi főhalomban is a sírkamra rövid oldalai mentén helyezkedtek el 23 . Dunaharasztin, a temető 5. sírjában 1 db kapocs a fejtől jobbra, 2 db a láb felőli sírvégben 24 . Az alsóadacsi 34. sírban (DDNy—ÉÉK) csak a lábak feküdtek in situ, s itt, az északi sírvégben találtak egy S alakú kapcsot 25 . Kiszombor B. 209. sír: „A koponyától 10 cm-re balra s egymástól 15 cm távolságra két darab, koporsódeszka összefogására szolgáló vaskampó..." 26 ; Soltszentimre: ,,A lábnál talált S alakú vas .. ." 27 ; Alattyán 13. sír: fej felőli sírvégben két S alakú kapocs 28 . Egyaránt 2—2 kapcsot találtak a Csongrád-Csipai föld 7. sír és a szentes-kajáni 33. sír fej és láb felőli végeinél 29 . Ez a kapocstípus tehát — a teljesen feldúlt sírok kivételével — a sírgödörnek a fej és láb felőli végeiben kerül elő 30 . Az S és С alakú kapcsok használatának rekonstruálásához a kiindulási alakot két, szempontunkból azonos sírrajz képezte: Csongrád-Csipai föld 7. sír (2/1. kép; Párducz 1945. 1. kép után) és a szentes-kajáni avar temető 33. sírjának (2/2. kép; Korek 1943. 1. kép után) rajza. Párducz M. szerint a holttest fölé helyezett deszkafedél részeit tartották össze a kapcsok 31 . Korek J. véleménye: „A koporsó formája fatörzsből kivájt teknőalak lehetett, hossza 240 cm, szélessége 75 cm.''' 32 . A kapcsokról elmondottak s a két sírrajz alapján az S vagy С alakú koporsókapcsok használatának rekonstrukcióját a következő módon tartottuk helyesnek: az S és С alakú kapcsok a kettéhasított fatörzsből készített koporsót és fedelét fogják össze úgy, hogy a kapcsokat hosszú élükkel a koporsó végeibe — tehát a fatörzs rostjai közé — verték, egyszerre a koporsóba és fedelébe. Ily módon egy szilárd kötés jött létre, melyet esetenként (mint a hivatkozott két sírnál, továbbá Geszteréd 2. halom; Micskepuszta, Poroshát 11/22. és 11/25. sírok) a koporsó oldala mentén ácskapocs alakú kapcsokkal, szegekkel erősítettek meg (2/3. kép). Ezért kerülnek elő az S vagy С alakú kapcsok a sírok végeinél, ilyen alkalmazásra utal az oldalél, a keresztirányú famaradványok, a kapocsvégek görbületének töretlensége — ami azt jelzi, hogy az egyik oldalát (a kapocs fokát) kalapálva erősítették a fába —, esetenként a kapocsvégek alakja (lekerekített és egyenesen levágott végek). Az eddig elmondottak alapján tehát azokban a sírokban, ahol S vagy С alakú koporsókapcsot találunk, az esetek nagy részénél fatörzsből vájt koporsóban temették el a halottat. A koporsós temetkezések vizsgálatakor Párducz nem tett különbséget az általunk — Zoltai után — С alakúnak nevezett és az ácskapocs alakú koporsókapcsok között, hanem „két végén egy oldalra behajlított kapocs" néven tárgyalta őket, deszkakoporsó kapcsaiként 33 . Szeretnénk hangsúlyozni: bár a két kapocstípus rendeltetése azonos, használatuk módja különböző. Nem tarthatjuk teljesen kizártnak, hogy az S vagy С alakú kapcsok deszkakonstrukció részeként 64
