Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Megemlékezés - Balanyi Béla: Balla Gergely (1710–1774)
níttatta, aki a nagykőrösi iskolában szerezte alap- és középfokú képzettségét. A középiskolát 1726-ban kezdte. 5 A jogtudományokat Pozsonyban tanulta. Bécsben szerzett joggyakorlatot Dömény Gergely mellett. A tudományok iránti érdeklődését a pozsonyi és bécsi évek fokozták. Könyvtárát, mely 2000 kötetből állott, már itt kezdte gyűjteni, melyet magyar, latin, német, francia és olasz művek képezték. Történeti ismeretei krónikájából is kitűnnek. A szülővárosába visszatért jó képességű ifjút a városi tanács másodjegyzőnek fogadta föl. Ezt a tisztséget 1736—1750-ig, 14 éven át viselte 6 . A tanács érdemeinek elismerésével főjegyzőként alkalmazta. E tisztségből három év után a tanács tagjai sorába választotta 1753-ban, 7 a tanácsnoki tisztséget egészen haláláig viselte. Mint tanácsnok, két alkalommal másodbíró és nyolc alkalommal főbíróként szolgálta a városát. 8 Jó küllemének és képességeinek köszönhette, hogy a nemesség megszerzése előtt a nemesi század tagjává lehetett. A zászlótartói tisztséggel bízták meg. 9 Hivatalos működése idején gyakran forró napok zajlottak le Nagykőrösön. A csíkvári Kalocsa András-féle zenebona 1735-ben, 10 a Gaál- és Godány Mihályféle 1745 és 1759 között, 11 a Halápi-féle 1762 és 1769 között ment végbe. Ezekkel a lázadásokkal a királyig minden hatóság foglalkozott. 12 Az ütközőpontban a városi tanács állott. A meggazdagodott nemesség, mely benne helyet foglalt és a közterheket nem viselte tekintélyes vagyona után, így ezt a terhet is a köznépnek kellett viselni. A köznép panaszait a megye nem orvosolta, így az a földesurához fordult kéréseivel. A Keglevich család felhasználta az adófizető köznép („szegénység") és a városi tanács ellentétét, pert indított a városra jogot formáló többi nemes családok nevében is a kül- és belterület megosztása céljából. Megindult 1758-ban a megosztási per. Sok nyugtalanságot okozott a város vezetőinek. Megjárta az összes bíróságokat, melyek illetékességgel rendelkeztek, és 1771-ben fejeződött be a földesurak részéről sikertelenül. 13 A Nagykőrösi Krónika (eredeti címe „Nagykőrös Város Históriája"), valószínű, hogy 1754 és 1757 között íródott, melyhez még 1758-ban toldás készült. 1 ' 1 Ballá Gergelyt mi indította e mű megírására? Eddig nem derült ki. Lehet, hogy a városa iránti szeretetből írta. Mint jegyző a város levéltárát is ismerte. A perekhez bizonyító iratok után sokat kellett kutatnia, így sok várostörténeti adattal megismerkedett. Az elődeitől hallottakat sem akarta, hogy veszendőbe menjenek, ezért írásba foglalta. Ballá az egyetlen ember, aki az elődeitől eltérően a jelesebb eseményeket a város jegyzőkönyvébe bejegyezte. Feljegyezte az 1739-es pestisjárványt és következményeit 15 , feljegyezte az 1744-es tűzvészt 16 . Nagy a valószínűsége, hogy a krónika nem az egyetlen írói kísérlete és nem is az első, de ezek elvesztek. Sajnos a krónika eredeti kézirata sem maradt meg, egy 1820 körüli másolatát őrzi a város levéltára. 17 Elkallódott a könyvtára is. Gondolt-e a műve nyomtatásban való megjelentetésére? Erre a kérdésre sem lehet igenlő választ adni. A város aligha segítette volna a kiadását. A tanácsnokokat a saját vagyonuk gyarapítása foglalta el a közügyeken túl. Nem sokra becsülhették a történetírói munkát. Ballá anyagi helyzete egyre rosszabbodott. A kiadással járó költségeket nem tudta volna előteremteni. A krónika értékét különösen az emeli, hogy a XVIII. században országos viszonylatban sem sok helytörténeti munkát írtak, tehát ritkaságnak számít. Nemcsak a magyar történelmi ismeretek akkori állását, az öregek visszaemlékezéseit, néprajzi vonatkozásokat, a maga idejében történteket, személyes élményeit, apjától hallottakat is az olvasó elé tárja. Mondanivalójában mértéktartó, a leírt események közvetlen hatásúak, szereplői emberi közelségben érezhetők. 462
