Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Megemlékezés - Balanyi Béla: Balla Gergely (1710–1774)

BALANYI BÉLA (Arany János Múzeum, Nagykőrös): BALLÁ GERGELY (1710—1774) A XVIII. századi gazdasági és társadalmi viszonyok mélyreható küzdelmeket váltottak ki a Duna—Tisza köz török hódoltság alatt élt városai társadalmában. Az ellentétet a török hódoltság alatt kialakult jogrend és a magyar hűbéri jog összeütközése váltotta ki. A török alóli felszabadulás után a városokra birtokioggal rendelkező nemesség a jobbágyi birtokrendet akarta bevezetni. Ez a törekvés a szabad birtokláshoz szokott nép ellenállásába ütközött. A bentlakó armális nemesség is a városi tanácsokkal fordult szembe a nemesi jogainak érvényesítése miatt. A török hódoltság idején ugyanolyan közteherviselő volt, mint a nem nemes lakosság. A városok által használt földet ugyanazon jogcímen birtokolta, mint a nem nemes (colonicális birtok). A tanácsok és a nem nemes lakosság ellenkezését az váltotta ki, hogy ez a nemesség a városok területén szerzett birtokait nemesi jogon, tehát a közterhek nélkül akarta használni. Ez a küzdelem sajátságos helyzetet teremtett a városokban, mely nem egyszeri jelenségként adódott, hanem 1686-tól hol hevesebben, hol enyhébben, de szakadatlan tartott 1848-ig. Nagykőrös esetében a leghevesebb időszaka 1686tól 1703-ig és 1735—1769 között zajlott. Nem befolyásolta, hogy a tanácsnoki tisztség időközben zömmel a bentlakó nemesség vagyonos rétege kezébe csúszott, sőt ez a tény az adózó köznép ellenállását még inkább fokozta. A tanácsot saját embereiből akarta megalakítani a nemesség kihagyásával, hogy a hatalmat saját kezébe vehesse. A belső ellentmondásokkal terhes XVIII. századnak nagykőrösi viszonylatban a legjelentékenyebb embere Ballá Gergely. Nemcsak kiváló közigazgatási szakember, jogtudós, magas műveltségű egyén jöhet számításba, hanem történetíróként is jelentőset alkotott. A Nagykőrösi Krónikájával

1 tette magát ismertté. Életéről és munkásságáról halálának 200 éves évfordulója alkalmából emlékezünk meg. Iparoscsaládból származott. Nagykőrösön 1710-ben született.

3 Apja csizmadiamesterként élt a városban. Valószínű, hogy Gulácsról került Nagykőrösre, mert a város adónyilvántartásában a Rákóczi-szabadságharc után már Gulácsi néven szerepel.

2 A kapott városi polgári rangot azzal érdemelte ki, hogy a szabadságharc idején a városnak a „nagyságos Fejedelem" parancsára 250 lovast kellett kiállítani és felszerelni, ő ebben az alakulatban szolgálta a városát. A várost 1708. aug. 11-én császári tiszt vezette bácskai rácság támadta meg. Ez alkalommal kialakult lovascsatározásban részt vett és súlyosan sebesült/

1 Életben maradása szerencsének számított. A következményeit életében viselnie kellett. Két fiára találhatók adatok, Gergelyre és Jánosra. Gergely nevű fiát ta461