Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Irodalom - Szabó Sándor: Pest megyei adatok Móricz Zsigmond életéhez

rá, hogy bár értesültél a hozzám küldött leveléből az elhárításáról ; — mégis . . . fogadja el. Rátermett ember is, — meg furcsa színben tűnnénk fel a folytonos újabb-újabb kereséssel. Pedig most már igazán meg kell csinálni; mert Pesten úgy látszik öt-hatot is akarnak egyszerre, — a mi mind jó lenne; de úgy látszik azért is akarják, hogy rámondhassák majd hogy íme az Orle ezt is akarta, — de idáig nem bírta az összetartás; mert ez nem papi fizetés emelés kérdése, hanem egyetemes egyházi ügy. Egyébként ezek az urak a 3 — első folytatás után durván és együgyűen megtámadták Móricz »Fáklya« — ez. regényét, a miből én már 11 folytatást elolvastam, s ajánlom figyelmedbe, hogy még a zsinat előtt olvasd el. Igaz impressziókat nyersz belőle. (»Nyugati-bán van) Ez az ember kellene a mi lapunk vezérének ; ebből a regényéből látom. De ha ő semmiképen nem akarná, — akkor (ha jónak látod) Farkas Imrét próbálom meg, ki az asszonynép poétája (honv. min. ban — alighanem titkár) — s nem pápista (mint Lampérth mondta talán féltékenységből), hanem református, a mit a menyasszonyától tudok (ki lutheránus), a ki egész ismeretlenül jött hozzánk szüretre, a Pannóniában látott rokonukkal. Menni kell ennek a dolognak; mert íme Móricz levele is céloz rá, hogy ideje lenne már a megmozdulásnak. Tehát ilyesmit vár is már a közérzés .. . Légy szíves tudósítani írtál-e Móricznak. Tök 1917. szept. 25. szívélyes üdvözlettel Nagy Vince"

7 A dolog valóban rendkívül sürgető. Az országgyűlés most tárgyalja a katolikus autonómia kérdését, az 1848. XX. te. végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, s erős, bátor protestáns kiállásra volna szükség. Olyan beszédre, melyet a mai kor embere is ért, XX. századira. Baltazár fel is keresi Móriczot, még október folyamán — személyesen (a zsinat 22-én kezdődik). Megegyezni azonban nem tudnak. Valószínű, hogy Baltazár — bár égető szükségét érzi az élettől izoláltan sorvadozó, rossz értelemben vett ortodox, dogmatikai és hitelvi kérdések boncolgatásával foglalkozó Protestáns Szemle megreformálását — a hittudományi részt nem engedi végképp száműzni. Valószínű, hogy a szerkesztésben — egyházpolitikai munkásságát ismervén — nem akar Móricznak szabad kezet adni. Valószínű; megköveteli — például az aktuális katolikus autonómia ügyében — személyes álláspontja propagálását. Vagyis ő lenne az ideológus — Móricz az íródeák. Ami természetesen nem egyeztethető össze a művész öntudatával. Bár a személyes beszélgetés során valószínűen elismeréssel nyilatkozik Baltazár a Fáklyáról — a zsinaton nem esik szó róla. Nem az új lapról sem. A Protestáns Irodalmi Társaság rendes ülésén Tisza István elnököl, a felolvasók, illetve szereplők közül Ferenczy Zoltán, Szdbolcska Mihály, különösen pedig Várady Antal tűnt ki.

8 Azaz — a protestáns irodalmi lap ügyében minden elvégeztetett, de semmi sem tisztáztatott. Móricz s a református egyház útjai elváltak — bár nem véglegesen még — sa végső válasz várat magára. A Protestáns Irodalmi Társaság — meglehetős későn, mintegy háromévi vajúdás után bocsátja útjára megreformált szellemű Protestáns Szemléjét, mely a húszasharmincas években a népi íróknak lesz otthonadója; Móricz pedig újra találkozik Kiss Gézákkal, F ülep Lajosokkal, Csikesz Sándorokkal, a népi írók eszméinek propagátoraival, a buzgó építőkkel. Azokkal, akik a dogmák erdején túl is meglátták a szociális gondolatot. 459