Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Irodalom - G. Sin Edit: Gyóni Géza Pest megyében és Budapesten töltött évei (1906–1910)
télyok világát erőteljesen felváltó „faluvégi rongy bogárházak"-ról, az „új fészket rakó munkás fecskék"-ről. Ügy tűnik, hogy le akar számolni a feudális világ emlékeivel, de nincs elég ereje hozzá. Emlékeivel, érzelmeivel a feudális jellegű vidéki életformához kötődik, eszével, ambíciójával viszont elvágyik onnan. Gyóni Géza szerkesztői-újságírói tevékenysége Pest megyében „Amit akarok, az mindig szép. És ami lesz, az rútnál rútabb." (Átok alatt; 1908.) Az eddigiek alapján láthatjuk Gyóni Géza Gyónón, Dabason töltött éveinek felemás voltát. Láthatjuk a falusi életforma, a korlátolt nacionalista szemlélet, a szülői ház provinciális, visszahúzó erejének hatását egyfelől, a provincializmustól, a kisszerűségtől való elszakadás, a kiemelkedés vágyát másfelől. Gyóni védekezik az ellen, hogy környezetének szellemi szintjére süllyedjen, ugyanakkor minden tőle telhetőt megtesz, hogy környezetének szintjét emelje. Az elmaradott vidék eszmélésre serkentésének akkor egyedül járhatónak látszó módszere a helyi sajtó létrehozása volt. Nem véletlen, hogy a századforduló után gomba módra szaporodott a fővárosi és vidéki lapok száma. Egy kimutatás alapján 1906-ban Magyarországon 1878 lap jelent meg. 21 Ez a jelenség részben a nyomdatechnika fejlődésével és a polgárosodással járó olvasási igény növekedésével magyarázható, részben azzal, hogy a társadalmi-politikai változások követelésének szinte egyedüli fóruma a sajtó volt. Ezek a követelések pedig egyre erőteljesebben jelentkeztek 1905 körül. Tény viszont az is, hogy a vidéki sajtó jelentősége és hatóereje messze elmaradt a fővárosi sajtóé mögött. Gyóni Géza egyébként'már diákkorában eljegyezte magát az újságírással. Már Szarvason, VI.-os gimnazista korában diáklapot szerkesztett egyik osztálytársával. Pozsonyi teológus korában is részben az újságírás miatt hanyagolta el tanulmányait. Amikor Gyóni Géza 1905-ben hazakerült Gyónra közsegházi gyaKornoKnaK, szinte azonnal foglalkoztatni kezdte a lapalapítás gondolata. Gyónón írt jegyzeteiben újságcímtervezetek nyitják a sort 22 : „Gombostűk", „Buborékok", „GyónDabasi nyomatok", „Gyón-Dabasi Kolomp", „Csak a fejét". Ezután egy fejléctervezet következik: „Politikai, társadalmi, szépirodalmi szóostor... Gyón, Dabas, Bugyi stb. és a kapcsolt részek hivatalos lapja; a pletyka fészkek hívatlan lapja". Ezek a kissé erőltetetten szellemeskedő, de mindenképpen egyéni hangú tervezetek azt mutatják, hogy Gyóni Géza célja Gyónra érkezése első pillanatától kezdve a parlagias helyi viszonyok kemény bírálata, a közönség felrázása volt. Tisztán látta a környező községek elmaradottságát. Érdeme, hogy a beletörődés vagy tehetetlen elkeseredés helyett első reagálása a tenni, változtatni akarás volt. Túl agresszíven, nem elég diplomatikusan és körültekintően akar hozzáfogni a gyóni-dabasi társadalom megváltásához. Ezt igazolja a tervezett lap beköszöntő cikkének az idézett füzetben található töredékes kézirata: „ .. . szükségét érezzük . . . egy olyan szócsőnek, amelyben társadalmi életünk minden hanghullámverése visszhangra talál. . . Hát van nekünk Társadalmunk? Még ahhoz is hallatlan elbizakodottság kell, hogy valaki magyar társadalomról beszéljen általában; Hát még Gyón-dabasi társadalom! Nevess, 411
