Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Régészet - Mihály Péter: A Pest megyei kaptárkövek topográfiája;
Kaptárkő-lelőhelyek Pest megye NY-i részén Fröhlich Róbert hívta fel először a figyelmet 1891-ben az Érd határában —- ma Diósd — levő egyik kaptárkőre. 9 Ezt követően Halaváts Gyula geológus, az előbbin kívül újabb lelőhelyeket talált terepbejárásai során. 10 Kereken 40 év múlva, 1936-ban Sashegyi Sándor és Gallus Sándor addig nem ismert lelőhelyet jelentett be. 11 Sashegyi egy olyan lelőhely névsort állított össze, melynek adatait — saját ismereteit is számítva — Saád Andortól és Halász Árpádtól kapta. 12 E névsor alapján kezdtük el a lelőhelyek felkutatását és felmérését Szeles Sándor kutatótársammal 1963 elején. A pontatlan helyszín-meghatározások miatt számos olyan területet is bejártunk, ahol nem volt kaptárkő, de munkánk végül eredményesen zárult. 1964-ben az ismert lelőhelyek természetvédelmi területté való nyilvánítását próbáltuk megvalósítani, mely a későbbiekben a diósdi kaptárkövekre nézve sikerrel járt. 13 1968-ban és 197)0-ben újabb kaptárkövekkel bővült a lelőhelynévsor. A Pest megyei kaptárkövek topográfiájának eredményei a megye régészeti topográfiájának összeállításához kapcsolódnak (1. kép). 1. Pomaz-Holdvilágárok Pomáz község határának ÉNY-i részén, Kiskovácsi puszta felett húzódik a Klanác, Lom (Lám) és Nagy Csikóvár (Nagy-Kartal) hegyek völgyületébe mélyen bevágódott Hold világárok. Az árokban folyó patak folyásával ellentétes irányban haladva, egyre mélyülő, vulkanikus eredetű andezittufába vésődik a meder. A patak időszakos vízesésénéi a medret határoló sziklafalak magassága eléri a &—10 métert. Innen balra, a Lom-hegy meredeken lejtő oldalában találjuk az ún. Nagysziklát, melynek előtere az árokba torkollik. A Nagyszikla nyitott trapéz alakú, mesterségesen függőlegesre faragott falain láthatók a kaptárfülkék. A DDK-re néző főfalon 5 db fülke van befaragva. A fal jobb oldali részén egy С alakú és egy szablyához hasonló rovás jel látható. A jobb oldali, D-re néző falon nyílik a kürtös barlang bejárata. A barlang teljes hosszában mesterséges faragású, kürtője a DDK-i fal tetejére, a lapos sziklateraszra nyílik. A barlang belsejében a kürtő aljában rovásfelirat található. A bejárattól jobbra a D-i fal alsó részén 2 db fülke van. Az előtérben, a lezuhant sziklatömbök egyikén 1 db fülke látható. Eredetileg a DDK-i fal bal oldali szélének tetején volt. A terasz jobb oldalán az egyik sziklatömbön látható Krisztus-monogram Antal Károly szobrászművész vésete (nevezett szóbeli közlése, információ Pataky Lászlótól). A Nagysziklától NY felé kb. 70 m-re fekszik az ún. Kisszikla, mely szintén nyitott trapéz alakú, de oldalain már nem láthatók faragásnyomok. Előtere meredeken, teknőszerű mélyedéssel torkollik az árokba. A NY-i falon 1 db fülke látható, alatta kereszthez hasonló rovásjel van bevésve (2., 8., 11. kép). A kaptárfülkéket Gallus Sándor, az MNM volt régésze említette először, annak ellenére, hogy Sashegyi Sándor, pomázi amatőr kutató már korábban ismerte azokat. 14 Sashegyi 1941-ben feltárást végzett a Nagyszikla előterében, melynek irányítását később Gallus S. vette át. Sajnos az ásatás nem hitelesíthető pontosan, de Sashegyi később írt kéziratából számos adatot — köztük a fülkékre vonatkozó részt — figyelembe kell vennünk. 15 A Nagysziklánál a helyszínen ma is megfigyelhető négy tárgyi bizonyíték a következő: kőbányászat, kaptárfülkék, kürtös barlang — ide számítva a két, vízesés alatti barlangot is — és a rovásjelek. A kőbányászat — valószínűleg római kori — bizonyíthatóan elsődleges volt. Az árok más részein is találunk erre utaló nyomokat. A fülkék minden kétséget kizárva kap37