Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Mihály Péter: A Pest megyei kaptárkövek topográfiája;

2. Az 1890 utáni kőbányászat által részben vagy teljesen elpusztított kaptárkövek rekonstruálására csak akkor van remény, ha szerencsés esetben fennmaradtak turisták, országjárók vagy egyéb érdeklődők által készített fényképek, amelyek a megsemmisítés előtt készültek. 3. Lehetséges, hogy a topográfiában felsorolt lelőhelyeken kívül esetleg még fellelhető eddig ismeretlen kaptárkő. A kaptárkő és kaptárjülke fogalmának meghatározása Kaptárkőnek nevezzük az olyan természetes képződményű sziklát vagy sziklavonulatot, melynek felületében egy vagy több mesterségesen befaragott fülke van, egymástól különböző távolságra s a felszíntől számítva különböző magasságban. A kaptárfülkék legjellemzőbb sajátossága az, hogy magasságuk mindig nagyobb a szélességüknél. Az ép fülkék nyílásának kerületén befaragott keret húzódik, mely a fülkék lezárására szolgáló fedőlapot tartotta. A fedőlapot ékekkel rögzítették, hogy ne billenjen ki a keretből. Az ékek helyei befúrt lyukak formájában maradtak meg a kereten vagy azon kívül. Ritkábban a fülkék belsejében is előfordulnak ékelésnyomok, melyek a fülkében tartott tárgy megerősítésére szolgáltak. A fülkék alapterülete általában vízszintes, de kivételek is akadnak. A fülkék gyakorlatilag felhasználható térsége a fedőlap mögötti rész volt. A magyarországi fülkék átlagmérete a következő méréshatárok között van: nyílásszélesség alul 15—60 cm-ig, nyílásmagasság középen 30—100 cm-ig, alap mélysége középen 5—50 cm-ig. A keretek méretei nem tartoznak ide. A kaptárkövek és kaptárfülkék felmérési módszere A felmérési módszer részletes ismertetése megközelítené a tanulmány terjedelmét, ezért csak a főbb szempontokat említem. A kaptárkövek felmérési sorrendje a következő: 1. A lelőhelyek pontos megnevezése, leírása és az 1963-tól számított, érvényben levő megyei, városi, községi közigazgatási határba való besorolása. A lelőhelyeken levő kaptárkövek méretarányos térképen való bejelölése. 2. A lelőhelyen előforduló kaptárkövek száma, elkülönítési módja és jelölése. 3. A kaptárkő és a befaragott fülkék méretarányos rajzának elkészítése a helyszínen mért adatok alapján. A kaptárkő oldalainak égtáj szerinti bemérése. 4. A kaptár kövön előforduló más jellegű mesterséges befaragások mérése és értékelése a fülkék szempontjából. 5. A kaptárkő természetes formája és kőzetanyaga. 6. A kaptárkő földrajzi környezetének fő jellemzői. 7. A kaptárkő közvetlen környékének régészeti vonatkozású megfigyelése. 8. A kaptárkövek és a környezetükben előforduló sziklába faragott helyiségek kapcsolatának lehetősége és értékelése. 9. A kaptárkövekre vonatkozó helyi szájhagyományok gyűjtése és feljegyzése főképp idősebb emberek kikérdezésével. 10. A kaptárkő állapota. Az állapottól függően javaslat a védetté nyilvánításra. A kaptárkő előterének feltárásra való alkalmasságának megállapítása. A kaptárfülkék mérési adataiból számtalan következtetést lehet levonni, ezért a vizsgálati mód is részletesebb. A fülkék felmérési sorrendje a következő: 1. A kaptár kövön levő fülkék száma. 2. A kaptárkő vön levő fülkék sorszámozással történő elkülönítése.

4 Jelölése : fülke száma (F. sz.). 3. A fülkenyílás alsó szélessége (Nysz. a.). 4. A fülke hátlapjának alsó szélessége (Hsz. a.). 5. A fülkenyílás felső szélessége (Nysz. f.). 6. A fülke hátlapjának felső szélessége (Hsz. f.). 7. A fülkenyílás magassága középen (Nym. k.). 32