Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Mihály Péter: A Pest megyei kaptárkövek topográfiája;

8. A fülke hátlapjának magassága középen (Hm. k.). 9. A fülkealap mélysége középen (A. m. k.). 10. A fülke boltozatának mélysége középen (B. m. k.). 11. A fülkenyílás tájolása

5 (Ny. t.). 12. A fülke keretének jelölése (K.). 13. A fedőlap megerősítésére szolgáló ékelések (F. é.). 14. A fülke belsejében levő ékelések (B. é.). 15. A fülkenyílás formája. Teljesen egységes rendszerezést nem lehetett kialakítani a formák változatossága miatt. Ennek ellenére a gyakori formatípusok a következők: álló tégla, trapéz, fordított trapéz, felül félköríves záródású (az ívelés mértéke igen változatos), felül csúcsíves záródású és az alul-felül félköríves záródású formák. 16. A fülkealap formája. 17. A fülke hosszanti tengelymetszetének oldalnézete. 18. A fülke állapota a felmérés idején. A fülkék mérési adatainak táblázatát a 2—14. pontokban felsoroltak alkotják. Ha a számadat íves záródású oldalak méretére vonatkozik, akkor előtte az íves (í.) jelölés szerepel. Ha a fülkék magassága és mélysége középen már nem mérhető, akkor a jobb vagy bal oldali méreteket tüntetem fel. így a 7—10. pontokban szereplő rövidítésekben a középen (k.) helyett jobb (j.) vagy bal (b.) jelölést használunk. A fülkenyílás kerülete mentén oefaragott keret mérése A fülke lezárására szolgáló fedőlap a nyílás kerülete mentén befaragott keretbe illeszkedett. Bár a fülkéknél a keret pusztult le a leggyorsabban, mégis az ép vagy nyomokban megmaradt keretek elegendő adatot nyújtanak ahhoz, hogy a fedőlapok rekonstrukcióját megkíséreljük. A keretmérés sorrendje a következő: 1. Keretszélesség alul. Jelölése: Ksz. a. 2. Keretszélesség felül (Ksz. f.). 3. Kerethosszúság középen (Kh. k.). Ha középen már nem mérhető, akkor a jobb (Kh. j.) vagy bal (Kh. b.) méretet tüntetem fel. 4. A keret azon felületét, melyre a fedőlap felülete merőlegesen támaszkodott, a támasz szóval jelöltük (T.). Mérése párhuzamosan történik az 1—3. pontokban leírtakkal. Támasz alul (T. a.), támasz felül (T. f.), jobb oldali támasz (T. j.) és bal oldali támasz (T. b.). 5. A keret azon felületét, melyhez a fedőlap széle (vastagsága) illeszkedett, keretvastagságnak nevezzük (Kv.). Mérése megegyezik a támaszéval, ezért a jelölések is hasonlóak (Kv. a., Kv. 1, Kv. j., Kv. b.). 6. Az igen ritkán előforduló kettős keretű fülkéknél a mérés azonos, de külön mérjük a belső és külső keretet.

6 7. Az igen jó állapotban megmaradt keretes fülkéknél néhol a keret bal vagy jobb hosszanti oldalán, egy vagy két helyen kisméretű, ék alakú bevágás látható. A bevágás átszeli a keretet, így a fedőlap rátétele esetén is maradt egy kis nyílás a fülke belsejébe. A méhészeti feltevés ezt a méhek kirepülőnyílásának tekinti.

7 8. Kerettípusok. A különböző keretformák meghatározzák a fedőlapok alakját sőt méretük és vastagságuk is kiszámolható a mérési adatokból feltételezett pontossággal. A fedőlap rögzítésére szolgáló ékek befúrt lyukhelyeinek mérése A fedőlapot az ékelésnyomok alapján többféle módon rögzítették. A felmérési sorrend a következő: 1. Az éklyukak helyzete, a keretrész megnevezésével. a) Kereten kívüli éklyukak. b) A keret támaszába fúrt éklyukak. c) A keretvastagságba fúrt éklyukak. 2. Az éklyukak alakja. 3. Az éklyukak átmérője vagy más méretadata. (Szögletes vagy háromszög alakú lyukak esetében.) 4. Az éklyukak mélysége. 5. Az éklyukak fúrási iránya. 6. Az ékek anyaga.

8 7. A fedőlaprögzítés változatai. 3 Studia Comitatensia 3 33