Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Mihály Péter: A Pest megyei kaptárkövek topográfiája;

MIHÁLY PÉTER (Kartográfiai Vállalat, Budapest): A PEST MEGYEI KAPTÁRKÖVEK TOPOGRÁFIÁJA A kaptárkövekre közel 90 éve Bartalos Gyula hívta fel először a figyelmet.

1 Azóta számos cikk és néhány tanulmány foglalkozott koruk és rendeltetésük megfejtésével. A felkutatott lelőhelyek csak Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest megyében fordultak elő. A történelmi (Trianon előtti) Magyarország területén máshol, eddig még nem kerültek elő ilyen kőemlékek. A kaptárkövekbe faragott fülkék számát, formáját, méreteit és tájolását Saád Andor már részben feldolgozta Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Mérési adatainak, megfigyeléseinek és széles körű elméleti kutatásainak összegezéséből a fülkék rendeltetését a sziklaméhészettel hozta kapcsolatba.

2 A kaptárkövek közvetlen előterében eddig végzett ásatások nem szolgáltattak ugyan bőséges leletanyagot, de az előkerült kerámiatöredékek a fülkék készítési és használati idejét a XI—

XV. századra datálták.

3 A sziklaméhészet a legújabb szakirodalom alapján elfogadott álláspontnak tekinthető, annak ellenére, hogy még nem bizonyított kellőképpen. A fentiekben említett kutatási eredmények mellett a lelőhelyek felmérése csak részben történt meg, különösen Pest megyére vonatkoztatva. A kaptárkövek sziklaanyaga és ezzel párhuzamosan a fülkék is rendkívül gyorsan pusztulnak a külső erők (csapadék, szél, hőmérséklet stb.) és emberi beavatkozás (kőfejtés, rongálás stb.) következtében. A lelőhelyek megóvása érdekében történtek konkrét lépések, de a természetvédelmi területté való nyilvánítással sem állíthatjuk meg a fülkék pusztulásának folyamatát. A sziklák anyagának megkötésére még nem dolgoztak ki olyan konzerválási módszert, amivel meg lehet akadályozni, hogy a kaptárkövek felülete ne pusztuljon tovább. Sajnos ennek megoldása és gyakorlati alkalmazása a közeljövőben sem valószínű. Ezért vált sürgőssé a topográfia összeállítása. Saád Andor kutatásait alapul véve egy olyan felmérési módszert dolgoztunk ki Szeles Sándor kutatótársammal, mely a korábbinál több szemponttal bővülve, mindhárom megye területén levő összes lelőhely egységes és meghatározott időn belüli felmérését tűzte ki feladatul. A felmérés az 1963—1968 közötti állapotokat rögzítette. Kivételt képez néhány 1968 után felfedezett, eddig nem ismert kaptárkő felmérése. Annak ellenére, hogy a terepbejárásokon a lehető legnagyobb alapossággal igyekeztük elvégezni a kitűzött feladatokat, a topográfia már nem lehetett teljes, mert a korábban elpusztult fülkék, esetleg kaptárkövek számát nem ismertük. Nem tekinthető viszont lezártnak sem a következő okok miatt: 1. Azoknál a lelőhelyeknél, ahol még nem volt feltárás, előkerülhetnek újabb fülkék a sziklák talajszint alatti felületén. 31