Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Néprajz - Novák László: A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében
58 Részlet Irsa község 1896. dec. 14-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvéből: „A peroneszpóra elleni kötelező védekezésről szóló 837/kgy. 899. számú vármegyei rendelet (szabály) kihirdetése. Olvastatott a peroneszpóra elleni kötelező védekezés tárgyában... mely alkalommal az elöljáróság jelenti, hogy a főbb rendelkezéseket dobszóval közhírré tette, az ellenőrzéssel pedig a hegyőröket bízta meg, utasítván őket, hogy a mulasztókat bejelenteni kötelességüknek tartsák." (PmL. Irsa Képv. test. közgy. jkv. 1874—1902. 816—817.). 59 Ezzel kapcsolatban nagyon tanulságos felidézni a Pilis község 1892. február 8-án tartott képviselő-testületi gyűlésének jegyzőkönyvéből: „A mindenki által ismert »peronespora vitikula« szőlőbetegség már annyira elhatalmasodott, miszerint községünk szőlőtermő helyeit a tönkre menéssel fenyegeti. Miután Gubányi úr — a község egyik vezető embere — igenszép szakértelemmel lelkesítő beszédet mondott a képviselő testületnek, s meg magyarázta a nevezett szőlőbetegség elleni védintézkedéseket, s azoknak olcsó és egyszerű voltát, indítványozza, hogy a vinczellér iskola által kiadott s értelmes egyszerűséggel fogalmazott szak könyv néhány példánya rendeltessék meg, s a községi tanító urak kéressenek fel arra nézve, miszerint a népet, az esti órákban oktassák ki arra nézve, hogy mi módon lehet a már fent említett betegséget meggátolni. — Továbbá szerezne be a község egy pár permetező gépet, mellyeket a vagyonosabb szőllős gazdáknak csekély bér mellett, a szegényebbek pedig bérmentesen használhatnak. — Az indítvány nagy lelkesedéssel elfogadtatik. Utasíttatik az elöljáróság, miszerint: a vinczellér iskola által kibocsáj. tátott »peronoszpóra vitikula« szakművet 10 példányban rendelje meg, s a tanító urak között osztassék ki, kiket az elöljáróság felkérnek az estéli órákbani felolvasásokra, s szerezzen be a községi pénztár terhére 2 db permetezőgépet, s utasíttatik a községi törvény bíró miszerint azokat vegye kezelésbe, jókarban tartásukról gondoskodjék, s a kezelőnek igazságos sorrendben bocsájtsa rendelkezésükre." (PmL. Pilis Képv. test. közgy. jkv. 1892—1899. 2—3.). Lásd Égető, 1974. 141. 60 A cserebogarak összeszedését a község is szorgalmazta. A kisbíró dobszó mellett hirdette faluszerte, mikor kell erre sort keríteni; Vö.: „A hernyók és kártékony rovarok irtásáról szóló 1564/895. sz. vármegyei szabályrendelet kihirdetése. A kormányhatóságilag jóváhagyott szabályrendelet felolvastatván tudomásul vétetik." (PmL. Irsa Képv. test. közgy. jkv. 1874—1902. 1896. dec. 14.). 61 „Szüretre nézve meghatároztatott, hogy mindaddig míg az elöljáróságtól a szüret meg nem engedtetik, senkinek szüretelnie nem szabad, ki pedig mind ennek daczára szüretelne, bora a szegénypénztár javára le fog foglaltatni, s ezen kívül 10 ftokra büntettetni fog." (PmL. Irsa Képv. test. közgy. jkv. 1874—1902. 66.). 62 „A bíró előterjeszti, hogy a községi lakosok közül az elöljáróság 1885. szept. 20-án hozón azon határozatát, miszerint az úgynevezett hegyeki oldalon szept. 28-a előtt, a dánosi dűlőben okt. 1-je 5 ft-ig terjedő pénzbüntetés terhe alatt a szüret tilalmazva volt, sokan megszegték, minélfogva tekintve, hogy ezen rendellenes állapot mindinkább elharapódzni kezd, s a dobszóval kellőképp közhírré tett tilalmat sokan nem respektálják, ennél fogva szükségessé vált már a jövőre való tekintetből is a tilalom áthágóit pénzbüntetésben elmarasztalni..." (PmL. Irsa Képv. test. közgy. jkv. 1880—1903. 34.). 63 Pl. Novákék szőlőjében (Irsa, Rákóczi-dűlő) másfél kh-t ( l / 2 + 1 kh) 4—4 paszta alkotott, a félholdasban 11, az egyholdas pasztában 24 sorral. 64 Lásd PmL. IV. 165. 29. Irsa úrbéri pere 1852—1854. Irsa helységbeli volt úrbéresek 1851-ik évbeni telekkönyvének kivonata.; Vö. Wellmann, 1967. 357. 65 „A Hegybíró köteleztetik, hogy még azidén az árkokat jó magassan hányattassa, hozzá kaptsolván a Tts Uraságoknak szölleit is, tartozó kötelességének tárcsa még olly meg jegyzéssel, hogy ha az Hegy bírónak szölleje vagyon, tehát ő az munkától fel oldoztatik." (PmL. IV. 165. 29. 1850—1860. A contractus 6. pontja); „Hogy az új szöllők gazdái, fáradságosan tett ültetésekben a körül marhák által, mindjárt a munkájok elein károkat ne szenvedjenek, minden gazdák a fel fogott Szöllő fundusaikat, leg föllebb a jövő esztendei 1-ső martiusig jó garádokkal bé keríteni" kötelesek. (PmL. IV. 165. 2. 1825. dec. 1. A contractus^, pontja.) 67 Vince, 1958/b. 87. 66 A gunyhó egyik ollóágasának keresztgerendájába római számokkal vésték az évszámot (MDCCCLI), s ezzel kapcsolatban mondogatta az öreg Balázs: „Mennykő Dörögjön Csattogjon Csapkodjon Csavarogjon Lelkedben ícig". 68 Az építkezéshez összejött az egész rokonság férfi tagjai. Az anyagot szekérrel hordták a hegyeken levő községi agyagbányákból, s szalmát, pelyvát a gazdasági 270
