Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Néprajz - Novák László: A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében
44 PmL. IV. 165. 2. Alberti úrbéri pere, 1847. ápr. 10. 45 Bende, 1929. 20—22. 46 Cegléden"T T ó'ró7c József, Kecskeméten Csókás József, Mathiász János, Nagykőrösön B, Tóth Ferenc ért el kiemelkedő sikereket a szőlőnemesítés terén (Hídvégi, 1963. 29.; Geszthelyi—Nagy, 1938.). Ugyanakkor egyes külföldi szőlőfajtákat (olaszrizling, Chasslas Croquant, Chasslas rouge, Chasslas d'orée vagy Barsul, Diamant stb.) szaklapokban ismertetve propagálták a nagyobb szőlőtermesztő üzemek számára, s így fokozatosan bekerültek a paraszti szőlőkbe is (lásd Lávay, 1877. 49.; Guthy, 1877. 87—88.). Az általunk vizsgált falvakban előforduló szőlőfajták termesztése kapcsán feltétlenül meg kell említenünk, hogy a földművelésügyi miniszter 1884-ben, a Kecskeméti Gazdasági Egyesületnek megküldte az általa homoktalajba ültetésre javasolt szőlőfajták jegyzékét, amelyben a szlankamenka, kövidinka, ezerjó, kék góhér stb. szerepelnek (Bende, 1929. 22.). Tanulságos tekintetbe venni a közeli, Buda környéki szőlővidék szőlőfajtáit is, ahol már 1877ben termesztették az oportót, kisburgundit, piros veltelinit, ezerjót, olaszrizlinget, sárfehéret, Bálint szőlőt, vörös dinkát, olaszkadarkát, kék kadarkát, Bakator járost, zöld dinkát, furmintot, mézes fehéret, beregi rózsást, Csóka kéket, szegedi pirost, Rakszőlőt stb. (V. E., 1877. 166.). Vö. még Csepregi—Zilai, 1973. 66—263. 47 Árjegyzékek: 1930—1931, 1933—1934, 1936—1937. évről. CKMTDA. 74.3.1. 48 Albertirsán és Pilisen ma termesztett csemegeszőlők: Irsai Olivér, Szőlőskertek királynéja, Erzsébet királyné, Kecskecsöcs, Afúz Ali, Madlén, Cegléd szépe stb. A borszőlők között termesztik a Saraputit, Budai fehéret, ökörszemet, Rizlinget, Vecsési pirosat vagy szlankamenkát, Fekete, Fehér, Nemes, Kesely kadart, Hullajtós kadart, Huszárkát vagy Huszárdinkát, Erdei fehéret, Otellót, Izabellát, Burgundit, Kunkurdit, Mézest, Ezerjót, Hárslevelűt, Fehér és Fekete góhért, Feri szőlőt, Izsáki fehéret, Oportót, Zelent (ez csak Pilisen fordul elő) stb. 49 PmL. IV. 165. 2. Alberti úrbéri pere, 1847. ápr. 10. A szerződés 2. pontja. 49/a A kecskeláb ültető elterjedése az 1890-es évektől számítható. Ezzel és a homoki műveléssel kapcsolatban vö. Rácz, 1890. Útmutatás a szőlőmívelésre. A földmívelésügyi m. kir. minister kiadványa 12. szám. Budapest, 1899. 50 Irsán, az 1818-ban telepítésre került szőlők művelésére az uraság előírta, hogy „minden szőllősgazda tellyes igyekezettel légyen, hogy minden esztendőben az ő szőlleje bé fedessen, kivéve ha az ő szőlleje nintsen szoktatva, ki nyittasson, annak rendje szerint meczessen, kétszer háromszor kapáitasson, köttessen annyiszor amennyiszer szükséges lészen, mert a szelek el szokták rontani sokszor a kötözőknek munkáját." (PmL. IV. 165. 29. Irsa úrbéri pere 1856—1860, a szerződés 4. pontja.). 51 A metszés egyik különös, ritka módját is meg kell említenünk Pilisről: „Külön tanulmányt lehetne írni a szőlők metszéséről. Az egy méter sor- és 60—70 cm tőtávolságra ültetett tőkéken mégcsak csapokat sem hagynak! Kizárólag sarokszemes műveléssel művelik. Ennek ellenére annyi rajta a fürt, és olyan fejlettek^ hogy szebbet már kívánni sem lehet. A szálvesszős műveléshez ragaszkodó bihariak örökké sajnálhatják, hogy nem jöttek el erre az igazán tanulságos kirándulásra." (Kanta, 1946. 2.). 52 Wellmann, 1967. 304. 53 A szőlőkben élő gyomnövényekkel kapcsolatban vö. Üjvárosy, 1973. 54 Alberti-Irsán egyik legrégebbi kovácsdinasztia a Giba és a Lavicska család, kik már a XVIII. században is működtek, s ellátták munkaeszközökkel az uraságot és a falubelieket, valamint javították rendszeresen azokat. 55 Ezzel kapcsolatban vö. Lehoczky— Reichart, 1968.; Istvánfy, 1902.; Páter, 1899. 28—51. 56 A Pest vármegye utasítását a községi tanácsok végrehajtották: „Irsa község határának filoxéra jelenléte miatti zár alá helyezése... — t. i. az országban, illetve Pest vármegyében pusztító tetűvész — Tudomásul vétetik. Kellőkép közhírré teendő". PmL. Irsa Képviselő-testületi közgyűlés jegyzőkönyve, 1874—1902. 553—554. 1891. aug. 4.). 57 Részlet a pilisi tanács 1892. febr. 9-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvéből: „Nyilatkozat kiállítása arról; miszerint a község philloxera zár alá óhajt é vétetni?... A midőn olvastatott a tekintetes vármegye hatóságának 1373/kgy. 851. számú határozata, a közgyűlés egyhangúlag kimondta: a község és területe »feltétlen szabad szőlőbeviteli joggal bíró« terület legyen". (PmL. Pilis Képv. test. közgy. jkv. 1892— 1899. 2—3.). 269-
