Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Zolnay László: Római kori erőd maradványai a zebegényi Szent Mihály hegyen

Römer Flóris azonosítását 1888-ban Pesty Frigyes helyesbítette. Rámutatott: a zebegényi bencés apátságnak tituláris szentje nem Szűz Mária volt, hanem Szent Mihály.

5 Utóbbira utal a hegynek — máig használatos — neve is. Utóbb, 1912-ben Sörös Pongrác arra hívta fel a figyelmet: a középkori Szent Mihályról nevezett bencés apátság nem a Duna menti Zebegényben, hanem Baranya megyében, Pécsváradtól délkeletre, a később Szebény néven nevezett helységben állott.

6 Ugyanerre mutat rá Györffy György 1963-ban.

7 Bakács István pedig 1971-ben — Hont megyéről szóló művében — megírja: „Zebegény község, vagy apátság Mohács előtti létesítéséről nem találunk adatokat. Ennek alapján kétségtelen, hogy a Nagymaros és Szob között feltételezett apátság a Pécsvárad mellett fekvő Szebényben fennállott bencés monostorral azonosítható .. ."

8 Igenám, de akkor mit keres a Duna mellett Zebegény neve, s mit keres itt a Szent Mihály-hegy? A látszólagos ellentmondást néhány középkori oklevél oldja meg. 1288-ban az esztergomi káptalan előtt Sol dömösi prépost vitázik Wyd ispánnal, Péter nyitrai püspök testvérével. A pertárgy: egy, a Duna menti Szob földön levő terület, amely a Zebegen-i apát itteni Almás nevű birtokával szomszédos. (... in terra Sob iuxta Danubium versus villám Almas, terre abbatis de Zebegen vicinantis, seu conterminantis .. .)

9 Vagyis: a Baranya megyében levő, Szent Mihályról elnevezett régi bencés apátságnak földesúri birtoka volt az a Szobbal határos „villa Almas", amelyre utóbb — földesura, az apátság nevéről — ráragadt a Zebegény nevezet, s elhagyta az Almást.

10 Ugyanez a magyarázata annak is, hogy miért nevezik a Dömössel átellenes hatalmas hegyet Szent Mihály-hegynek. De térjünk vissza régészeti objektumunkhoz! Rómer után 1940 és 1968 között Csemegi József tett újabb kísérletet a Szent Mihály-hegyi barlangok és építészeti emlékek funkciójának meghatározására. Tanulmányának fő témája a tihanyi barlangrendszer volt. Csemegi úgy vélte: a Szent Mihály-hegy vájt barlangjai és a tihanyiak szerkezetükben hasonlóak egymáshoz. Mivel — Rómerrel egyező — nézete szerint a tihanyi barlangok első lakói I. Endre király által ide telepített kijevi bazilita szerzetesek voltak, úgy gondolta: a Szent Mihály-hegy barlangjait is görög szertartású, Szent Vazul-rendi remeték vájták s lakták. És — bár sem a tihanyi, sem a zebegényi Szent Mihály-hegyi bazilita remeteséget egyetlen középkori írott forrás sem említi — azt írja, hogy a Szent Mihály-hegyi bazilita remeteség a visegrádi, I. Endre király alapította, XI. századi Szent András v. Szent Endre-kolostor alapításával függ össze. „Jogos az a feltevés — írta Csemegi —, hogy a Szent Mihály-hegyi remete telep az az ősi bazilita telep, amely a Szent Endre kolostor felépítésével annak coenobiumává vált."

11 Mindezeknek a vélekedéseknek rekapitulációját nem tartanám lényegesnek, ha ezzel a Szent Mihály-hegyi barlangrendszerrel s az ahhoz kapcsolódó kőépítésű rommaradványokkal kapcsolatban Rómer Flóris és Csemegi József meghatározásaitól merőben eltérő megállapításokra nem jutottam volna. A Szent Mihály-hegyi barlangokat 1953. és 1959. évek között, az esztergomi múzeum számára végzett terepbejárásaim során ismételten felkerestem. Mivel azonban éppen úgy nem végeztem e területen ásatást, mint Rómer és Csemegi, meghatározásaikat véglegesnek tekintettem. 26 \