Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Néprajz - Novák László: A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében

rint szinte arra köteleztettek a' szöllős gazdák, hogy 3-om esztendők elfolyta alatt a' dombok lehúzatván s a' gödrök ki egyenlített vén szőllőföldjeiket... ki ültessék" (Alberti úrbéri pere. PmL. IV. 165. 2. 1823—1852.). 19 E határrész a Szabó földbirtokoscsalád allodiális birtokát képezte, amelyet a jobbágyaik elidegenítettek, s ebből per kerekedett, amelyet a Peres dűlőnév őriz (Irsa úrbéri pere, 1846. nov. 2. PmL. IV. 165. 29. 1842—1847.). 20 PmL. IV. 165. 29. Irsa úrbéri pere 1856—1860. 21 Az irsai határ hegyeki részét bejáró elöljárók jelentése 1842. aug. 18-án: „másodszor által mentünk az úgynevezett Dolina nevű dűlőre, melly az alberti határra fordul hosszában, itt a nevezett dűlőnek keletészaki részén szomszéd az Irsay család birtoka... ezeknek végeztével van a Horváth és Szabó urak allodiális és dézmás szöllője" PmL. Irsa úrbéri pere 1842—1847. 165. 29.). 22 PmL. IV. 165. 29. Irsa úrbéri pere, 1852—1854. 23 A bíbic több környékbeli helység határnevében is megtalálható : pl. Jászfelsőszentgyörgyön a „Bíbic halom" (a Sóstó mellett), Szentmártonkátán pedig a „Bíbicfészek" név a zsombékos, vizenyős rétet jelöli stb. (NAJMTDA. 69.1.278.). 24 Az irsai határ arányosításakor és tagosításakor a „jobbágytelkek után, a »három rózsához« — t. i. a csárdához — kiadandó 40 hold kivételével" adták ki a legelő részt. (PmL. IV. 165. 29. Irsa úrbéri pere, 1860. december 8.). 25 A „Sikkszőlő" égy mérnökről kapta nevét, aki Pilisen élt, a másik szőlő szintén telepíttetőjéről, Lichtenger ezredorvosról nyerte nevét. 26 PmL. IV. 165. 2. Alberti jobbágyok urbáriuma 1770.; L. még Wellmann, 1967. 300 —311.; Spira, 1973. 47—82.; vö. Szabó, 1969. 9—49.; Szabó, 1963. 1—44., 301—331. 27 Spira, 1973. 59—60. (táblázatok). 28 Főként a felvidéki vármegyékben, hol a szántó területe kicsi volt, a szőlőt telki járandóságként vették tekintetbe (Szokolai, 1856. 52—61.; vö. „Egybehasonlító iromány 1858. okt. 25. PmL. Irsa úrbéri pere IV. 165. 29. stb. 29 „Az alberti Hegyeken vagyon két szöllő eladó; az első házastul, présestül 88 út szélességű mint egy 14 kapásra való, melyben nem kevés gyümölts fák vágynak, a 2<iik Két Lántz — „ —. — A kinek tehát kedve volna kész pénzért meg venni, Kérjük szeretettel Szomszéd Bírák Uraimokat, hogy jövő Vasárnap a szokott mód szerint ki publicaltatni ne terheltetnének, aki pedig szándékozna megvenni, magát a helybéli mészárosnak jelenteni... 1814. jún. 17. Alberti bírák". (PmL. Cegléd város iratai. Levelek 1704—1821. 536. sz. Fasc. 8.). 30 PmL. IV. 165. 2. Alberti úrbéri pere 1825. dec. 1. : „Ezen szőllőktül — t. i. a Tokajka alatti és az irsai határ mentében levő — járó Dézma Hetedik akó fog lenni azon hozzá adással, hogy az első négy esztendőkben semmi Dézma nem fog vetetődni, az ötödik és hatodik vagy is 1830 és 1831-ik Esztendőkben a heted Dézma fele, és így tsak a hetedik vagy is az 1832-ik Esztendőben fog az egész termésbül a Heted dézma adódni". 31 Továbbá „A bor hetedik dézsma alá vagyon vetve, nem külömben minden gyümölcsöző fa és vetemények hasonló módon... Minden szőllős gazda tartozik lánczátul az Tts Uraságok majorsági szölleje művelésére esztendőnkint három alkalmatos munkást adni, ide értetődik ezen kívül a szüret alkalmatosságával is, hogy egy szedő adatik..." (Az 1818-as contractus másolata, PmL. IV. 165. 29. Irsa úrbéri pere 1856—1860.). 32 Éppen ezért szorgalmazta az alberti tanács, hogy ceglédiek pótolják az elmaradásukat: „Az Czegléd várossá Lakossaik közzül nem kevesen bírnak itten 9-ed Dézsma alá való szőllőkkel mellyektül valamint ide való lakosok, úgy szinte Ceglédi lakosok is tartoznak Portio pénzzel, T. N. Vármegyénk által ki adott kultsa szerént azért is írni adnectalt Tabellában minden gazdának a neve, szőlleinek lántz száma és kapások száma is, nemkülömben mennyi járulna, feljegyeztetett, mely végre megkérdeztetnek Szomszéd Bírák Uraimék, hogy azon vármegyének háramló adót kifizetni új pénzbe ne terheltessenek az múlt 1811/12. Katonai Esztendőre... 1813. jan. 20. Alberti bírák." (433. littera, Fasc. 7.); „Czeglédi Lakosok, kiknek is az Alberti 9"

des Szöllő hegyeinken Szöllőjök vágynak, már is Három Esztendőktül fogva az Clavis szerént töllük járó Portio pénzt bé nem fizettek, ugyan azon időtül a' Czeglédi lakosok a' Portio pénznek bé fizetésében nem iparkodván, Alberti M. Várossá az T. Nemes Vármegye által az hátra lévő Portio pénznek bé fizetésére serkentettvén ; általunk megkérettetnek Bizodalmas Bírák Uraink, hogy az itt specificalt lakossait magok elejükbe hívattatni, az in specifico ki tett adósságokat meg fizettetni és mennél előbb Albertire által küldetni mél267