Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Néprajz - Novák László: A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében
JEGYZETEK 1 Tekintve, hogy Alberti és Irsa két önálló község volt 1950-ig, dolgozatomban külön-külön vagy kötőjellel, egybe csak 1950, az egyesítésük utáni időre vonatkoztatva írom a falunevet. 2 Bende, 1929.; Szabó, 1934. 3 Börcsök, 1970/a. 101—117.; Börcsök, 1970/b. 79—88.; Börcsök, 1974.; Égető, 1970. 516 —527.; Égető, 1973.; Égető, 1974.; Vö. még Molnár, 1971. 407.; Varga, 1973. 250—253. 4 Balogh, 1947. 70—81. 210—217.; Bencsik, 1973. 92—98.; Dám, 1971. 533—552.; Dám, 1972.; Kurucz, 1961. 167—176.; Kurucz, 1964.; Varga, 1974.; Zoítai, 1914. 57—68.; Vö. még Papp, 1975. 215—216.; Sápi, 1974. 24—30. 5 Vö. Bernát (szerk.), 1969. 318—321.; Kádár, 1973. 36—41.; Feyér, 1970. 16—55.; Belényesy, 11—12.; Balassa, 1973. 1—10.; A néprajzi feldolgozásokkal kapcsolatban: Vajkai—Wágenhuber, 1938. 172—202.; Vajkai, 1956. 57—90.; Kardos, 1943. 162—178.; Kodolányi, 1959. 147—178.; Holub, 1960. 179—202.; Vincze, 1960/a. 125—144.; Vincze, 1960/b. 1—27.; Bakó, 1961.; Vajícai, 1963. 171—183.; Kecskés, 1966. 495—516.; Kecskés, 1967. 219—254.; Paládi—Kovács, 1967.; Bakos, 1969.; Kecskés, 1969. 295—310. stb.; A Kárpát-medence különböző vidékeinek ismeretéhez : Kahounová, 1969. ; Seemayer, 1935. 92—96.; Kós, 1972. 97—105.; Schräm, 1963. 153—175. stb.; Pest megye szőlőkultúrájának kutatásához: Fényes, 1851. 18., 136.; Galgócózy, 1877/a. 364—368.; Vincze, 1957. 90—93.; Vincze, 1958/a. 21—26.; Vincze, 1958/b.; Dvihally, 1932.; Andrásfalvy, 1954. 113—Í26.; Andrásfaíuy, 1957. 113—127.; Kecskés, 1967. 232., 236. 5/a Kádár, 1971. 5—31. 6 Vendl, 1952. 222.; Pécsi, 1967. 214—219. 7 Lángf, 1967. 252—253., 244—248. 8 Galgóczy, 1877. 364—368.; Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870—1970. Földterület, III. községsoros adatok, Budapest, 1972. 195., 205. 9 Káldy-Nagy, 1971. 306., 335., 254—255. 10 Wellmann, 1967. 300—305. 11 Pest megyei Levéltár (PmL), Conscriptionis possessionis Alberti 1728. CP— II— 114— С 7.; Vö. Wellmann, 1967. 303. 12 Wellmann, 1967. 300., 303., 305. 13 PmL. Cegléd város iratai, levelek. 1730—1821. 626. sz. 10. fasc. 14 „Mappa Oppidi Alberti 1804", Mócsy László felvételezése, PmU 61. 15 Az Almásy uraság így indokolta 1843-ban a legelőper kapcsán az erdő és szőlő telepítésének szükségszerűségét : „A futóhomokot pedig... az Űj erdő nevezetű határ szélei, az 1807-dik év 20-dik törv. czikk... Felsőbb Rendeleteknél fogva egyenesen a' széjjel terülő homokoknak felfogására, a' leendő meggátlására nagy ügygyei bajjal, fáradságos költségekkel ültette ki a' Földes Uraság, a mit a' jobbágyok tselekedni nem éppen nemakartak. A többi futóhomokokat pedig hogy még a fentálló legelőt megmentse, a' lakosoknak Üjhomoki szöllők nevezet alatt a lakosok kérelmére szöllőknek kiosztotta, melly futóhomokok, mivel haszonvehető közös legelőbe nem foglaltathatnak, e szerint a földes uraságnak legelői mennyiségbe nem is tudhatnak bé annálinkább; mert azok is a' jobbágyok által szöllőkkel használtatnak, tehát ezen futóhomokokon törvényesen és különös igyekezettel a közönség hasznára tett industriát, nem lehet legelő foglalásnak mondani..." (PmL. IV. 165—2. 1823—1852. Alberti úrbéri pere, 1843. dec. 14-én.; A futóhomokveszéllyel kapcsolatban vö. Erdei, é. n. 5—6. 16 A „Halesz" név általánosan használt terminológia vidékünkön. Albertin és Pilisen kívül előfordul Pótharaszton, Káván, Cegléden, Kecskeméten stb. (vö. Bende, 1929. 14.; NAJMTDA. 69.1.278.). A pótharaszti Halesz szőlőnév méltán kifejezi azt a bizalmatlanságot, amely Ballá Károly vállalkozását kísérte, a futóhomok megkötése kezdetén (XIX. sz. első fele). Nóvák, 1973. 347—349. 17 A zsellérek vagy gyalogszolgálók (ellentétben a lóval szolgáló jobbágyokkal, akiket „fumus" névvel is illettek) az uradalomban fontos munkát végeztek: a fakitermelés mellett a faültetés java részét is ők végezték, igy a XIX. század elején, a homoki erdőtelepítés alkalmával is. 18 „Tokaika alatt úgy az Irsai határ mentében lévő pusztaföldek szöllőknek. . . 1825-ik Észt. December 1-ső Napján köttetett szerződés szerint kiadattak... A midőn a' Tokaikai Szöllők alatt lévő új ültetések végében a szélhorta homokok buczkás és haszontalan földek N. Mgu. Ns. Vgye kaptsolt 7 ./. Rendeletei következtében szöllőknek kiosztattak 1831-ik észt. Május 1-ső napján kötettetett... szerződés sze266
