Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Zolnay László: Római kori erőd maradványai a zebegényi Szent Mihály hegyen

ZOLNAY LÁSZLÓ (Budapesti Történeti Múzeum) : RÓMAI KORI ERŐD MARADVÁNYAI A ZEBEGÉNYI SZENT MIHÁLY-HEGYEN A Duna-kanyarban — Zebegény és Nagymaros között — Dömös átellenében helyezkedik el a Szent Mihály-hegy. Csúcsa, a Hegyes, 482 m magas. A hatalmas hegynek a Duna fölé magasodó déli promontóriumát ördög-hegynek nevezik.

1 Az Ördög-hegynek igen meredek, dunai oldalán, mintegy 70 m-rel a Duna szintje felett több — úgy tűnik: mesterséges alakítású — barlang szája tekint a Duna-kanyarra s Dömösre. Dömösről, dunai hajók fedélzetéről s a dömösi átkelőhely vasútállomásától azt is látjuk : a barlangok alatt egy rakottkőfal-szakasz omladozik. Ezek a Szent Mihály-hegyi barlangok régészeti irodalmunkban nem ismeretlenek. 110 esztendeje, az 1860-as években Römer Flóris maga is megmászta a meredek hegyoldalt.

2 Römer két hevenyészett rajzot is készített a 9 barlangról. Mindkét rajzán megjelölte azt a mészhabarcsba rakott kövekből épített mellvédszerű falat, amely a barlangok előtt levő platót határolta. Rajzai pontatlanok. Annyit azonban megállapíthatunk e rajzokból, hogy az 1860-as években még jóval több eleme állott e kő mellvédnek, mint ma. Az időközben eltelt 110 év alatt a barlangoktól keletre eső hatalmas kőfejtőt igen intenzíven bányászták. Az 1920— 30-as években Haltenberger Vilmos és fia, Béla, budapesti vállalkozók aknázták ki, s szállíttatták csillékkel dunai uszályokba az értékes kőanyagot. A Haltenberger-féle kőbánya munkásai fenn laktak — a barlangjainkkal egyszintű — bánya mellett. Romladozó házaiknak romjai ma is állnak. így, kirándulókon kívül ezek a kőbányászok is rendszeresen felkeresték, menedékül s pihenőhelyül használták a barlangokat meg az azok előtt húzódó, mintegy 50 m hosszú mesterséges platót. Alighanem ez az oka annak, hogy a barlangokhoz kapcsolódó kőfalakból több pusztult el az utóbbi évszázad alatt, mint fennállásuk sok-sok századán át. Römer Flóris 1868i-ban „A barlanglakókról, nevezetesen a magyarhoni lakott barlangokról'' írt művében

3 közölte a zebegényi Szent Mihály-hegy barlangjaival kapcsolatos megfigyeléseit. A barlangokhoz ízülő falmaradványokat Römer a középkori, Boldogságos Szűzről nevezett bencés apátság maradványainak vélte.

5 Észleleteiről ezeket írta: „Egyedül egy egyenes fal alapja, melytől a hegy felé itt ott egy keresztfal nyoma kivehető, mutatja azt, hogy e helyen emberi lak, hihetőleg a mindenfelé keresett, de eddig nem talált apátság állott, mely a két ölnyi magas és elég tágas sziklaüregek elé olyan módon volt építve, mint a szkalkai és némely külföldi apátságok, melyek a szent sziklahajlékok védjeül tekinthetők." 25