Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Történelem - Szabó Sándor: Stéger Ferenc az operaénekes

SZABÓ SÁNDOR (Ferenczy Múzeum, Szentendre) : STÉGEK FERENC, AZ OPERAÉNEKES Egyik friss kiadású zenei forráskiadványunkban olvashatjuk a következőket: „Stéger Ferenc szentendrei patikuscsalád sarja. Német nevelést kapott, de őszintén magyarnak érezte magát. Egész Európában elismerték színgazdag, bár nem nagy vivőerejű hangját, de Stéger ellenállt minden csábításnak és csak vendégszerepléseket vállalt külföldön. A Nemzeti Színházban Erkel csaknem valamennyi operájának tenorszerepét elénekelte, mégpedig olyan sikerrel, hogy Fabó Bertalan az Erkel születésének 100. évfordulójára kiadott emlékkönyvben külön fejezetet szánt Stégernek „Erkel énekese" címen. Erkel legszűkebb baráti köréhez tartozott és ennek a kölcsönös vonzódásnak egy kedves kis Albumlap állít emléket, amelyet 1852. december 22-én vetett papírra Erkel."

1 A tanulmányíró sommás véleménye — ti. hogy Stégernek színgazdag, bár nem nagy vivőerejű hangja volt — egy 1848-ban írt bírálaton alapul. Ez a kritika a Pesten először jelentkező, még kezdő énekest azzal utasítja el; Bécsből érkezett, császárvárosi, ezért forcírozott, Bécs pedig köztudomásúan nekünk még semmi jót nem adott.

2 Homlokegyenest ellenkezik tehát Fabó véleményével, aki 1911-ben megjelent tanulmányában Stégért legnagyobb hazai tenoristánknak állítja, ellenkezik a múlt századi színpad krónikásainak pozitív értékítéletével, s nem igazítható a korabeli közönség rajongó megnyilvánulásaihoz.

3 Azért hát szükséges tisztáznunk — ki is volt ez a dicséretet s marasztalást egyaránt kiváltó művész, milyen rugóra járnak az egymásra támadó vélemények, az áttekintés pedig jó alkalom gondolkodnunk rajta: mi is a színész halhatatlansága? Tanulóévek Stéger Xavér Ferenc 1824. december 2-án, jómódú patríciuscsaládból születettSzentendrén. Anyja Polák Antónia poroszországi német, atyja — a szentendrei patika tulajdonosa Franz Xaver Steger magyarországi sváb/

1 A serdülő ifjú a családi körben csak német szót hall, ám egy táguló világban — a vegyes lakosságú Duna menti városkában — erősb hangsúllyal ejtik a szerbet még, s hovatovább a magyart is. Stégernek ez egyik legnagyobb ajándéka, útra való ja szülővárosától; a patriarchális polgári világ, a bontakozó szabadversenyes kapitalizmus kohó inkább, mintsem választaná el egymástól a nemzetiségeket. Az iskolákat a helybéli tanodában kezdi, a gimnáziumot — a magyar szó elsajátítása végett — Budán és Jászberényben végzi, majd apjához hasonlóan Pesten tanulja ki a gyógyszerészmesterséget.

5 Diplomája 1843. augusztus 1-én 203