Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (1907–1918)
ALFÖLDI VILMA (Vak Bottyán Múzeum, Vác) : VÄC MUNKÁSMOZGALMA II. (1907—1918) Az 1880-as évekig a város gazdasági életében domináns szerepet a mezőgazdaság, s ezen belül is a szőlőtermesztés játszott. 1 Az 1860-as évek közepén fellépő filoxéra járvány fő megélhetési forrásától fosztotta meg a város lakóinak zömét. Az elhanyagolt, rendezetlen, feudális város lakóinak helyzete aggasztóvá vált. A válságból az egyetlen kivezető út csak a mielőbbi kapitalizálódás lehetett. Ez a folyamat a kedvező földrajzi adottságok ellenére-is csak a századfordulón zajlott le. Korábban gátolta a fejlődést a korrupt városi közigazgatás, s a feudális maradványokat konzerválni akaró püspöki befolyás. 2 Az 1890-es évektől az események kényszerítő hatására a város vezetőinek támogatásával tudatos ipartelepítés indult meg. Ekkor alakultak állami és városi támogatással az első kapitalista nagyüzemek: a „Váci Hengermalom RT", az „Első Magyar Szövő és Kötőgyár RT", a „Horgonyhengermű RT" s a századforduló után a „Kobrák Cipőgyár". Az ipartelepítéssel párhuzamosan megindult az elhanyagolt város rendezése. Rendbe hozták a város háztartását, új jövedelmi forrásokat kerestek, kövezetvámot, fogyasztási pótadót, karópénzt, helypénzt vetettek ki. 3 A XIX. század utolsó évtizedében megindult a lakosság szaporodása is. 1890-ben 14 6Q0, 4 1900-ban 16 Э00 5 volt a város lélekszáma. A váci gyárakban dolgozó munkások helyzete bizonyos szempontból rosszabb az országos átlagnál. A munkatermek az országos átlagnál egészségtelenebbek," a város szinte minden gyárában a gépek balesetveszélyesek. A munkaidő itt is 12—14 óra, gyakori a gyermekmunka. A város üzemeinek döntő többségében a munkásokat nem biztosították sem baleset, sem betegség ellen 6 . A kórházak magas ápolási díját a munkásbetegek, ritka kivétellel, nem tudták megfizetni 7 . Az évi halálozási statisztikák is hűen tükrözik a századforduló munkássorsát. Az 1900-as év statisztikai adatai szerint az elhaltak több mint fele Э0 éven aluli, s Уь-е tbc-ben, 1 /з-а gyermekbetegségben halt meg. 8 Még a század elején is rendkívül magas az analfabéták száma. 1900-ban a 16 808 fős város lakói közül 7108-an nem tudtak sem írni, sem olvasni 9 . Nagyon magas ez a szám még akkor is, ha a 6 éven aluli gyermekeket levonjuk. A rossz életkörülmények szükségszerűen maguk után vonták Vácon is a munkásmozgalom kialakulását. A munkásmozgalom első bizonyítható nyomával 1898-ban találkozunk a polgármester főispánhoz intézett jelentésében 10 . 181
