Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Stefaits István: A váci járás őstörténetének régészeti kérdései

További kérdés, hogy kik látták el a helyőrségi szolgálatot járásunk ellenerődjeiben és hídfőinél. Doktori disszertációnkban valószínűsítettük, hogy ezt a feladatot nem bízták a segédcsapatokra.

56 így azt a legio II. adiutrix katonái végezték, akiknek körletébe járásunk tartozott, pontosabban a dunai határ. Természetesen itt csak a feltételezett korai hídfőkről van szó, mert a légiós szervezet a harmadik század végén és a negyedik század elején fokozatosan megszűnt, és a helyébe új hadseregszervezet lépett. A légiókat felosztották és a negyedik század második felében szétdobták azok részeit különböző dunai táborokba. Fentebb azt mondottuk, hogy járásunk limese az aquincumi legio II. adiutrix körletébe tartozott. Ez csak járásunk dunai határának nagyobb részére vonatkoztatva igaz. Doktori disszertációnkban bizonyítottuk, hogy a dömösi szorostól az Ipoly-torkolatig tartó szakasza járásunk határának már a brigetiói helyőrségi légió, a legio I. adiutrix külső körletéhez tartozott.

57 így ha a szobi erődnek volt elődje a korábbi időben, ez is az ószőnyi légióhoz tartozott. Azt, hogy a feltételezett korábbi hídfőknél az őrséget nem segédcsapatok látták el, valószínűsíti, hogy az aquincumi helyőrségi légió feliratai egészen a körlethatárig, Visegrádig a jobb parti táborokban mindenütt megtalálhatók, valamint az őrtornyokban is ott, ahol felirat volt a korábbi időkből (IV. század előttről). Váccal szemben, Cirpi erődjében a legio II. adiutrix jelenléte csak a negyedik században mutatható ki, amikor a légiót már szétdobták.

58 Egyébként Cirpi volt az egyike annak a hat tábornak, ahová az aquincumi helyőrségi ezredet széthelyezték.

59 Ezek a tények majdnem bizonyossá teszik, hogy a váci ellenerődben, de éppígy Verőcén és Dunakeszin 374 és 409 között az őrszolgálatot a legio II. adiutrix maradványai látták el. Szob esetében a dolog kérdéses. Mint már mondottuk, Szob már a szőnyi helyőrségi légió körletéhez tartozott, és valóban Cirpitől (Dunabogdány) feljebb a legio II. adiutrixnak maradványa már nem volt. A visegrádi kőbányai burgust, építési felirata szerint a máshonnan idevezényelt legio I. Martia építette 372-ben. Feltehetően ez a légió építette a még elő nem került ellenerődöket és a már előkerült szobit is, és az őrszolgálatot is ez a iégió láthatta el. Dr. Tragor Ignác szintén feltételezi, hogy a nagyobb, bal parti ellenerődök már a markomann-háborúk idején épültek 166 és 180 között, és I. Valentinianus csupán csak megsűrítette azokat.

60 Ennek az látszik ellene mondani, hogy eddig csaknem kizárólag negyedik századi, sőt, I. Valentinianus-kori tégla-, illetve tetőcserép-bélyegek kerültek elő a bal parti erődökből. Az ellentmondás nem olyan nyomós, mint amilyennek látszik. Az erődök nagyobbrészt nem téglából, hanem kőből épültek. A bélyegek így túlnyomóan a tetőcserepekre korlátozódnak. Ezeket pedig egy-egy harci cselekmény után újra is rakhatták. Ez esetben a bélyegző csak az utolsó renoválásokra utalhat. A váci járás a népvándorlás korában Mint már mondottuk a rómaiak Valeria tartományt, mely a Dunántúlnak a Balaton vonalától keletre eső részét foglalta magában, és így a Duna-kanyart is 409-ben diplomáciai úton átadták a hunoknak. Ekkor hagyta el a római őrség a járásunkban levő kikötőket és ellen-őrtornyokat. Ennek a békés úton történt átadásnak a hátterében az húzódott meg, hogy egyrészt a római hadsereg sem világpolitikailag, sem helyileg nem volt abban a helyzetben, hogy a hunok és szövetségeseik katonai erejét fel tudta volna tar16