Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Történelem - Vass Előd: Vác 1560. évi török vámnaplói

marháit a sőregyűjtők a legközelebbi mezőváros vásáraira vitték. A rendszerint három napig tartó országos vásárokon egy-egy terület- ide összpontosított állat­állományából történtek a nagybani üzletkötések a felhajtok és a nagykereske­dők között. 35 Az állatvásár a vásárok első napján volt, és az árakat nagyon be­folyásolták az elővásárlók, akik már előző napokban felvásárolták az állatok zömét, és a vásár napjára felnyomták az árakat. Ezekre az áremelkedésekre, ha jelentősek voltak, érzékenyen reagált a németországi húspiac, amit pl.: a nürn­bergi városi tanács érdeklődése is tanúsít a magyarországi áralakulások iránt. 36 A kihajtásra szánt állatokkal együtt ott helyben fogadták fel a hajcsárokat is, harminc marha mellé egy lovaslegényt. Az állatok kihajtása bizonyos hagyo­mányos marhahajtó utakon történt. E kihajtás ezer veszély mellett ment végbe, mivel az állandó háborús állapot miatt a létbiztonság megszűnt. A marhacsordák napi 40 km-t haladtak előre, közben gyakori volt a vámhelyek elkerülése, a szöktetés 37 . Erre példáink vannak a váci vámnaplók korábbi feljegyzéseiben; 1546. dec. 7-én harminc elfogott marha után szedtek be büntetéspénzt. A váci török vámnál 1560. szeptember hónapban 21 310 db marha és 7101 db juh került vámolás alá. A következő október hónapban 7438 db marha és 960 db juh lett feljegyezve. E két hónap számadatából az egyévi 176 ezer darab szarvas­marha áthaladása is feltételezhető a váci vámnál. Ez a szám még kiegészíthető a nemesek vámmentes kiszállításaival és a szöktetésekkel. A "következő jelentős kiviteli termékeink a nyers és kidolgozott bőrök vol­tak. 1560. szeptember hóban 772 db marhabőrt, 40O db juhbőrt és 300 db bá­ránybőrt vittek ki, amíg a következő október hónapban 13818 db marhabőrt, 400 db juhbőrt és 130 aranyforint értékű prémet, azonkívül 25 aranyforint ér­tékű kidolgozott báránybőrt vittek át a váci vámnál. A marhabőr esetében ezek az adatok ez évben többezres tételt jelentenek, és a juh- és báránybőr átlagosan többszázas tételekben ment kivitelre a váci vámon keresztül. A prémek és ki­dolgozott bőrök pedig 500 aranyforintot meghaladó mennyiségben kerültek vá­molás alá. A többi, nyugati irányba kivitt termék alacsony tételeivel nem volt nagykereskedelmi jellegű árucikk. A magyar nagykereskedők nyugati vásáraikat bevégezve, ottani megbízó­juk újabb megrendeléseit átvéve, visszafelé főleg kész iparcikket hoztak. Az ál­landó áruforgalom következtében Bécs és Vác között hajóút jött létre, folytató­lag Váctól az Alföld belseje felé szekérrel tették meg útjukat kereskedőink. A nyugatról behozott árucikkek itthon nagy keresletnek örvendtek, de még a tö­rökök is részesedtek belőle. 38 A nyugati irányból behozott árucikkek között mennyiségi tételeivel a szilé­ziai és csehországi szövetek szerepelnek az első helyen. 39 Közvetlenül ezek után a német birodalmi városok szövet- és iparcikkkészítményei következnek a váci török vámnaplók feljegyzéseiben. A váci vámnál 1560. szeptember és október hónapban a következő megosz­lásban hoztak be szövetfajtákat: boroszlói iglói kisnicei nürnbergi Szeptember ; Október ; 334 vég 403 vég 53 vég 102 vég 136 vég 110 vég 20 vég 103 vég karazia pamut muszlin cérna Szeptember; 16 vég 40 mFt 40 22 mFt 10 mFt Október; 104 vég 100 mFt 28 mFt 5 mFt 142

Next

/
Thumbnails
Contents