Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Régészet - Tettamanti Sarolta: Temetkezési szokások a X–XI. sz.-ban a Kárpát-medencében
41 Párducz M.— Тагу L., 1939. 194.; Csalog Zs., i. m. 232—235.; Mesterházy К., 1966 —67. 168. Csalog elmélete — a téli-nyári szállásokat használó és a letelepült közösségek szétválasztása a halálozási időpontok alapján — főleg azért nem elfogad- ható,- mert általában töredék temetőkkel dolgozott. 42 Ery, К., 1967—68. 95—96.; Mesterházy К., i. m. 163—164.: elemzése szerint a pécsi (72) temető rangosabb és szegényebb sírcsoportjai tájolásban is különbözőek. Kiss Attila szóbeli tájékoztatása szerint azonban a két elkülönülő csoport tájolásbeli eltérésének oka a különböző lejtésű domboldal. 43 Szőke В., i. m. 133. 44 Szabó J. Gy., 1964. 125.; László Gy., 1944. 267. Az eperjesi halottat mésszel is leöntötték ) 45 A 361. sírt szintén a terepviszonyok miatt ásták meg így. 46 Kat. 38. 47 László Gy., 1973. 68. 48 Zsitvabesenyő (21), Zsitvaulány (22), Nyitrakér (13): bizonytalan adatok. Ugyancsak bizonytalan: Áporka (217), Kál (288). Algyőről Id.: Népszabadság, 1974. március 1-i szám. 49 Ide soroltam azokat az eseteket, amikor a sírleírás a famaradványokat a váz alatt, felett, körülötte említi, s azokat is, amikor a puszta „koporsó" megjelölésen kívül semmi egyebet nem közöl. Kevés a pontos megfigyelés: Piliny (154), deszkalapok a váz alatt; Orosháza (384), fakeretek szöggel s anélkül; Zabola (394), fakeretek; Ptuj (129), fa a váz alatt és sírládák; Halimba (57), fa a váz alatt, deszkakeret és nyeregtetős sírládák; Kolozsvár-Főtér (390a), nyeregtetős, szegeit sírládák (László Gy. szíves szóbeli közlése). Néhány kérdéses eset: Szabadkígyós (353), Kenézlő II. (184), Tuzsér (213). 50 Szabó K., 1938. 129—135.; Szabadka (256), Zenta (258), Zobordarázs (27), stb. 51 Tarján (99) : bizonytalan. 52 Pomáz (74) : 7. sír, bizonytalan. 53 Kralovánszky A., I. 1967—68. 85—91. 54 Gedai L, 1965. 49—51. 55 Ptujon (129) csak a 323. kőpakolásos sírnál lehet szándékos a kőkonstrukció, a többi esetet nem lehet elkülöníteni a római hulladékrétegtől. 56 Sós, A.—Bökönyi, S., i. m. 87. 159.; Тотка P., 1969. 80.; Korosec, J., 1950. 18—. 57 Erdélyi 1., 1961—62. 17—30. 58 Kisnánán és Szécsényben a sírkövek kabar eredetűek volnának? Vö. Nagy G., 1893. 225.; Kovács В., 1969. 166. 59 Sós, Á.—Bökönyi, S., i. m. 186—187.; Kniezsa I., 1938. 472—473. oldalak közötti térképmelléklet. 60 Kniezsa L, i. m. 452—. 61 Csálogovits J., 1937. 447—448.; Székesfehérvárott (122) az egyik sír alját is tegulatöredékekkel rakták ki. 62 1. oszlop: karok nyújtva. 2.: mindkét kar a medencén, ölben. 3.: mindkét kar a mellen. 4.: mindkét kar a derékon. 5.: egyik kar a medencén, a másik nyújtva. 6.: mindkét kar behajlítva, egyik a mellen, a másik a medencén vagy a derékon stb. változatok. 7.: egyik a mellen, a másik nyújtva. 8.: egyik a derékon, a másik nyújtva. 9.: a két alkar a vállhoz, 10.: az állkapocshoz visszahajlítva. 11.: az egyik alkar a vállnál. 12: az egyik alkar a koponyánál vagy alatta. 13.: a két kar a test, általában a medence alá szorítva. 14.: az egyik kar a test alatt. 15.: a nem nyújtott helyzetek összesen. A számadatok: eset, alatta %. Korábbi kísérletek a karhelyzetek csoportosítására: Éry, K., 1967—68. 98.; Kralovánszky, A., 1968. 105. 10. táblázat. 63 Török, Gy., 1962. térképmellékletek. 64 Sellye, Ptuj : a nyújtott helyzetek nincsenek közölve, csak az eltérők. 65 Számadatok nincsenek, a túlnyomó többség nyújtott, de a 3. sz. eseten kívül van még behajlított karú váz. 66 Kralovánszky, A., uo. 67 Bjelo Brdora és Orosházára vonatkozólag Id. a 64. jegyzetet. 68 6 sír (8,9%) : a jobb kar, 18 sír (33,9%) : mind a két kar behajlítva. 69 Tettamanti S., 1974. 164—168. 11. táblázatban a temetőtöredékek hasonló esetei is összegyűjtve, összesen 109 közölt lelőhely. 70 A szokásforma alaposabb vizsgálatának jogosultságát igazolják olyan megkülönböztetések, mint pl. az a hódmezővásárhelyi szokás, hogy a katolikus halottak 114
