Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Régészet - Dinnyés István: Blaskovich Múzeum régészeti gyűjteménye

ként múzeumba kerülő, zömmel felszíni szórványleletekkel gyarapodott. Ez egy­úttal a gyűjtőterület kiszélesedését is jelentette. A tápiószelei nagyobb ásatások (Szumrák-Csíkos, Tűzköves) mellett 1947— 1969-ben több, kisebb leletmentő ásatás történt a nagykátai járás területén. 1947-ben Tápiószentmárton-Szentkirályi-féle homokon honfoglaló-sírieletet men­tettek meg a Blaskovich testvérek 6 . 1952-ben a tápiószentmártoni Attila-dom­bon Csalog József végzett leletmentést, ahol szkíta és szarmata sírok kerültek elő 7 . 1954-ben Erdélyi István Tápiószele-Kísérleti Gazdaság homokbányájában kelta sírleletet, majd ettől nem messze szarmata telep egy részét és két sírt tárt feF. Tápiószentmárton-Tóni kertben, Kosztolányi Illés telkén 1956-ban X— XI. századi temető 3 sírját ásta ki Gedai István 9 . 1959-ben Tápióbicskén, a köz­ségi homokbányában, XI. századi temetőben végzett leletmentő ásatást 10 G. Sán­dor Mária, Tápiószentmárton-Attila-domb környékén dr. Korek József késő bronzkori urnatemető és szarmata telep területén leletmentett 11 . 1963-ban Far­mos-Büdös lápos területén, az „Űj Élet" Tsz irodaépületének alapásásakor hon­foglalósír 12 került elő. Legutóbb 1969 novemberében Tápióság-Cimbár réten egy bronzkori (hatvani k.) urnatemető két sírját tártuk fel. Cikkünkben a tápiószelei Blaskovich Múzeum régészeti gyűjteményének hi­teles lelőhelyekről származó anyagát közöljük le régészeti korszakok szerinti tagolásban, figyelmen kívül hagyva az ismeretlen vagy bizonytalan lelőhelyű tárgyakat 13 . * * * •_.... r ' ,. A Tápió völgyében paleolit és mezolit lelőhelyet nem ismerünk. Gyűjtemé­nyünk legkorábbi darabjai az újkőkorra helyezhetők. Tápiószele — „Keleti Fény" Tsz földje (I. t. 1—3.) A Zatykó-íéle kőkereszt környékén előkerült szórványlelet 14 . Szürke, belül szürkés-vöröses, szemcsés bevonatú hasasodó edény peremes oldaltöredéke (1/1.). Vállon függőlegesen átfúrt, ferdén felfelé álló bütyökfül. Előbbihez hasonló anyagú töredékek. Vöröses színű, szemcsés anyagú edény perem- és oldaltöredéke (1/2—3.). Lelt. szám: 68.26. Г—5. A jellegtelen edénytöredékek a pontosabb^ kormeghatározást nem teszik lehetővé, középső vagy késő neolit lelet 15 . Rézkor Gyűjteményünkből hiányzik a kora rézkor anyaga, a középső rézkori bod­rogkeresztúri kultúrát (vagy csoportot) két szórványlelet képviseli. Tápiószenímárton-Blaskovich-kápolna kertje (I. t. 4. kép) Szürkésbarna színű, foltos, „tejesköcsög" alakú edény 16 . Gömb alakú testre csonka kúpos nyak épül, peremből induló, kis méretű fülek. Díszítetlen. Kiegészített. M.: 20,8 cm; Pá.: 9 cm; Fá.: 6,5 cm; L. sz.: 52.47. Szentmártonkáta (I. tábla 5. kép) Szürkésbarna, jól iszapolt, zömök „tejesköcsög" alakú edény. Peremből induló két kis füllel. Az edény alsó, legjobban hasasodó részén, a fülekkel ellentétes oldala­kon 1—1 bütyök 17 . M.: 14 cm; Pá.: 9,2 cm; Fá.: 5—5,5 cm; Ln. sz.: 13,5 cm. Lelt. szám: 68.22.1. 38

Next

/
Thumbnails
Contents