Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Régészet - Dinnyés István: Blaskovich Múzeum régészeti gyűjteménye
• Péceli kultúra Tápiószeíe-Benedikty-féle lehordott halom (I. t. 6.) Szürkésbarna-fekete színű, csonka kúp alakú, kihajló peremű tál töredéke. Pereme csipkézett. Perem alatt, a belső oldalon ellentétes állású, ferde kannelúrákkal kitöltött, háromszögekből álló díszítés. Vállon kis méretű fül, körbefutó pontsor, alatta durva, bekarcolt hálóminta. Az edénynek kb. egyharmad része hiányzik. M.: 14,5 cm; Pá.: 31,5 cm; Fá.: 10,5 cm. Lt. sz.: 68.65.1. Az edényt díszítése alapján a péceli kultúra bolerázi csoportjához® soroljuk. Tápiószentmárion-Blaskovich-kápolna kertje (I. tábla 7. kép) Szürkésbarna füles bögre. Gömbös testen csonka kúpos nyak, kihajló perem. Peremből felhúzott szalagfül. Vállon vízszintes, gömbös testén függőleges, bemélyített vonalak díszítik 19 . M.: 6,4 cm; Pá.: 4 cm; Ln. sz.: 5,8 cm; M. (füllel): 7,9 cm. Lelt. szám: 53.7.1. Tápiószele-Vágány J. szőlője (I. t. 8. k.) Sárgásvörös színű, magas fülű bögre. Nyomott gömbös test, hengeres nyak. Peremből felhúzott szalagfül. Díszítetlen 20 . M.: 7,3 cm (füllel); Pá.: 4,2 cm; Ln. sz.: 5 cm. Lelt. szám: 68.63.1. Tápiószele-Papszög (I. tábla 9. kép) Sárgásszürke, fordított csonka kúp alakú tál. Perem alatt kis méretű szalagfül. Perem alatt, a fül felső részével egy vonalban, körbefutó, benyomott vonalkákbol álló díszítés 21 . Kiegészített. M.: 9,5 cm; Pá.: 18,3 cm; Fá.: 7,2 cm. Lelt. szám: 53.6.1. Tápiószecső-Cimbár rét (II. t. 1—7. kép) A Tápió árterébe benyúló dombháton késő rézkori, bronzkori és középkori települések anyagát hozta felszínre a szántás. Terepbejárás során gyűjtött, péceli kultúrához tartozó edénytöredékek 22 . Lelt. szám: 70.2.1—16. Bronzkor Tápiószele (II. tábla 8. kép) Talpas tál peremtöredéke. Fekete, jól iszapolt. Vízszintes peremén bemélyített cikcakkvonal. A tál belső felületét bemélyített díszítés borítja. Sakktáblaszerűen díszített felületek közül az egyik álló négyszögekből, a másik háromszögekből áll. Köztük díszítetlen mező. Perem alatt körbefutó, hármas vonaldísz. A bemélyített vonalakban mészbetét maradványai. Zóki kultúra makói csoportja 23 . H.: 17,8 cm; V.: 0,9 —1 cm. Lelt. szám: 52.49. Tápiószentmárton-Attila-domb (II. t. 9.) 1953-ban az Attila-dombtól DNy-ra került elő. Jól iszapolt, sötétszürke, barna foltos, amfora alakú edényke. Kihajló pereme alatt kétsoros, körbefutó zsinegdísz. Az edényke hasán ellentétes állású, zsinegdíszes háromszögekből — melyek díszítetlen cikcakkszalagot határolnak — álló díszítés. Vállon két, vízszintesen átfúrt bütyökfül. Alacsony talp. M.: 7,4 cm; Pá.: 5,3 cm; Fá.: 3,5 cm. Lelt. szám: 54.3.1. Zsinegdíszes amfora alakú edényünk Magyarországon analógia nélkül áll 24 . Pontos párhuzamait Csehországból és a kelet-szlovákiai halomsírokból ismerjük 25 . Párhuzamai alapján feltehető, hogy a sztyeppéi törzseknek (zömmel a gömbamforás kultúra — volíniai megalit sírós kultúra — népei) az a második hulláma, amely a csehszlovákiai, k-romániai és erdélyi halomsíros temetőket létrehozta, 26 eljutott a Kárpát-medence belső 'területeire is. Az edény a korai bronzkor elejére, i. e. 1900 körűire keltezhető. Tápió-völgyben a korai bronzkort és a középső bronzkor elejét a hatvani kultúra 27 képviseli. Gyűjteményünkben az alábbi leletek sorolhatók ehhez a műveltséghez. Tápiószentmárton-Attila-domb (II. t. 10.) Edénytöredék. Barnásszürke, mélyen hasasodó edény alsó része. Vállon plasztikus bordákkal díszített fül tapadási felülete. M.: 7,5 cm; Á.: 17 cm; Lelt. szám: 54.3.4. Tápiószentmárton-Hatvani hegy (II. t. 11—21.) 39
