Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Régészet - Balanyi Béla: A Nagykőrös határában 1879-ben és 1894-ben folytatott ásatásokról
13 NK 1879. 40. sz. 3. 1. (1879. okt. 5.) 14 NK 1879. 41. sz. 3. 1. (1879. okt. 12.) 15 NK 1879. 41. sz. 3. 1. (1879. okt. 12.) 16 NK 1879. 42. sz. 3. 1. (1879. okt. 19.) 17 Feltehető, hogy nem adtak össze elegendő tárgyat és így a kiállítást nem lehetett megrendezni, mert a helyi lap nem tesz említést magáról a kiállításról, a kiállított tárgyakról és a tárgyak tulajdonosairól, márpedig az NK minden kulturális eseményről megemlékezett. 18 A Szerhalmon 1959—1960-ban végeztem ásatásokat. XI— XIII. századi temetőt és egy XIII. századi körtemplom alapjait tártam föl. A templom feltehetően a tatárjárás idején pusztult el. A XIV— XV. században az előzőnél kisebb, de ugyancsak kör alapú templom épült itt. A falutelepülés a halom körül helyezkedett el, a XIV— XVI. században a halomtól észak-északkeletre levő homokos területet foglalta el. (1958. és 1968. évi terepbejárás adatai.) 19 Ma már nem azonosítható hely. Kocséron a ma élő emberek ilyen nevű halmot nem ismernek és térképen sincs ilyen nevű halom feltüntetve. 20 A Szerhalmon az 1959-es ásatások idején csak 3 ép sírt találtak. A temető felső rétegét u. i. szántással teljesen feldúlták. A halmot kemény fekete vályogföld borította. Az Árpád-kori templom kör alapú volt, félköríves szentéllyel, a XIV— XV. századi templomnak pedig téglalap alakú szentély volt. 21 Kupai Kovács Zsigmondnak Tetétlenen nem volt birtoka. Az 1881-ben készült kataszteri térkép eredeti kéziratai szerint, melyek Nagykőrös város Levéltára (továbbiakban NKL) térképtárában találhatók. Ezeken minden tetétleni birtokost feltüntettek, de Kupai Kovács neve nem szerepelt közöttük. A besnyői területen (Törtei községhez tartozik) vannak Kupai Kovács Zsigmondnak nagyobb birtoktestekből álló földjei. Ezek a tetétleni Pengyomtól 7 km-re északnyugat felé vannak. (Terepbejárásom alkalmával (1953) ezen a területen a bronzkor középső szakaszából származó edénytöredékeket találtam.) 22 Az 1880-as években még nem lehetett különbséget tenni a bronzkorszak és a neolitikum között. Magyarországon a bronzkori anyagot is új kőkorinak tekintették. Tószeg területén talált korai és késői bronzkori leleteket is új kőkorbelinek tartották. 23 NK 1879. 44. sz. 3. 1. (1879. nov. 2.) 24 NK 1879. 45. sz. 3. 1. (1879. nov. 9.) 25 Vasárnapi Űjság 1880. évi 7. sz. 105. 1. A cikk két képet is közöl a 104. lapon: Biczó Géza: Ásatási jelenet a Tetétlenen és Biczó Géza: Árpád-halom a tetétleni pusztán (Pengyom). 26 A Szer-, Czakó-, Erzsébet- (Erzsók-), Mák-, Asszony- és Látó-halmok mesterséges halmok. A Szer- és a Czakó-halom között 17 km távolság van és 6—8 m-re emelkednek ki a terep szintjéből, kapcsolatuk valószínűleg csak közös eredetükre vezethető vissza. Az Erzsébet- és a Mák-halom ezeknél alacsonyabb. (Az Erzsébethalmot 1968-ban a Nagykőrösi Állami Gazdaság elhordatta.) Az Erzsébet-, Mák-, Czakó-, Szék-, Gubás-halom és a Pengyom vannak egymástól látótávolságra. Az Asszony- és Látó-halmok meg vannak bolygatva. Ezek is a törteli és besnyői határon állottak. Az Asszony-halmon körtemplom alapjai kerültek elő. Kérdéses azonban, hogy a nagykőrösi Földvárral összefüggésbe hozhatók-e? (Nagykőrös belterületén az ún. Vadas is földvár volt.) Az 1959-es Csalog József vezette ásatások megállapították, hogy a Földvár a bronzkor végéről származik. 27 A talált nagyobb edény kihajló párkánydarabjain, Wagner János által észlelt bemetszések nem betűk, hanem műhelyjelzések lehetnek. 28 A 21. jegyzetben kifejtettük, hogy az urnatemetőt nem Tetétlenen, hanem Besnyőben ásták ki, de az ásatásvezetők ezt nem tudták. (Ezen nem is csodálkozhatunk, mert a helybeli tanárok sem tudták.) Tetétlenen is vannak bronzkori lelőhelyek (terepbejárás alapján a Gerje értől északra a volt Beretvás-féle földön). 29 Valószínű a Cegléd—Nagykőrös közötti határon a „Kövespart" (?). XII— XIII. századi rotunda lehetett. 30 Nagykőröstől nyugatra fekszik, a városközponttól 3,5 km-re. 31 Az 1959-es ásatások alkalmával ugyanezeket tapasztalták. 32 A Földvártól a Tűzköves-part nyugatra van és nem délkeletre. 33 A megfigyelések az 1959-es ásatások alkalmával tapasztaltakkal azonosak, ekkor is találtak a dombon kőbaltadarabot. 34 NK 1879. 45. sz. 3. 1. (1879. nov. 9.) 3 Studia . . . 33
