Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Régészet - Balanyi Béla: A Nagykőrös határában 1879-ben és 1894-ben folytatott ásatásokról
35 A Czakó-halom környékén szarmata eredetű edénytöredékek és nem XI— XIII. századiak találhatók, öreg János a Mák-halommal téveszthette össze a Czakó-halmot. A törteli Ernyő-tótól délre eső térségen, mintegy 30—40 kat. hold területen nagy számban kerülnek elő XI— XIII. századi edénytöredékek. A terület nyugati felén szarmata edénytöredékek találhatók. Az Ernyő-dűlő északkeleti részéhez közel az egykori Thurzó-földön, a Mák-halom van, melyen temető és délnyugati tájolású templomfal téglamaradványai észlelhetők. Az alacsony dombfelületen az eke embercsontokat is forgat ki. A Czakó-halmon viszont többszöri terepbejárás alkalmával sem került elő oly mennyiségű Árpád-kori cserépanyag, hogy falumaradványokat tételezhetnénk fel ott. 36 Anonymus nem állítja, hogy Árpád vezéri sátra a halomra lett volna felállítva. 37 Erre a leletre 55 esztendeig kellett várni. A várostól délre, nem messze a református temető déli végétől, 1950 októberében két honfoglaló magyar sírt találtak. Az egyiknek rangos aranyozott ezüstveretekkel díszített öve, arany hajkarikája, szablyája és íja is volt. (Dienes I., Honfoglaló magyarok sírjai Nagykőrösön. Archeológiai Értesítő, 1960. 2. szám. 177—186. 1.) 38 A Nagykőrös határában levő valamennyi mesterséges halomról ma is ezt a mesét mondják el. 39 Tetétlen község XIV— XVI. századi temetőjére bukkantak itt rá, de a templom helyét nem találták meg, valószínűleg valamelyik tanyaépület állt a helyén. Ezek nem a tetétleni halmon, hanem attól keletre kb. 50 m-re levő természetes alakulaton vannak. 40 A XIV— XVI. századi Tetétlen község helyére akadtak rá. A középkori házak feltárási módszereit még nem ismerték, így az építmények méreteiről, tűzhelyeiről vagy tűzhelyéről semmit sem tudtak megállapítani. 41 Néhány dűlőföldnyivel odébb a Kupai Kovács-féle besnyői földön kellett lenniük. Az égtájat Öreg János sem határozta meg. 42 Vasárnapi Űjság 1880. évi 7. sz. 105. 1. 43 NK 1894. 36. sz. 3. 1. (1894. szept. 9.) 44 Nagykőrös város Polgármesteri Hivatala. (A továbbiakban NKL Polgm.) 1894 — 7987. sz. III. 640/1894. alapsz. 45 NKL Képviselő-testületi jkv. 1894. évi közgyűlési jegyzőkönyv. 1894—246. kgy. 46 NKL Képviselő-testületi határozat. 1894—7987. ki. sz. 47 Bekő István közvetlen a Földvár déli oldala felőli föld tulajdonosa volt (a Földvári úttól délre). 48 Fekete Mihály a Csipvár helyének a tulajdonosa volt, később tanyát építtetett a XI— XIII. századi templom helyére. így az 1960-as évi ásatások alkalmával a templom alapfalait csak részben lehetett feltárni. 49 NKL Polgm. 1894—9279. ki. sz. III. 640/1894. alapsz. 50 NKL Polgm. 1894—9350. ki. sz. Alapsz. u. a. 51 NK 1894. 43. sz. 3. 1. 1894. okt. 28. 52 NK 1894. 44. sz. 3. 1. 1894. nov. 4. 53 NK 1894. 44. sz. 3. 1. 1894. nov. 4. 54 A „Diák-kürt"-nek e két száma ismeretes (négy oldal terjedelmű kis méretű kiadvány) a Nagykőrösi Arany János Múzeum Adattárából. 55 Az 1959-es ásatások is ezt igazolják, ekkor a agyagfalban cölöpnyomokat is találtak. 56 Vespasianus, Titus Flavius (szül. i. e. 9) császárrá választották i. u. 68-ban, meghalt i. u. 79-ben. 57 Danóczy Antal később a nagykőrösi Arany János Gimnáziumban a latin és görög nyelv tanára lett és Nagykőrös 1914. előtti közéletében, mint városi képviselő, újságíró és író jelentős szerepet vitt. 58 NKL Polgm. az idézett alapszámú iratok között szám nélkül. 59 NKL Polgm. 1894—9905. ki. sz. Alapszám u. a. 60 A jegyzék „A" 1—3 tétele alatt szereplő tárgyak a XI— XIII. századból származnak. A Csipvárban 1960-ban is történt ásatás. E korból származó temetőre, templomalapfal-maradványokra, ház, kemencék és tüzelőhelyek foltjaira, fenékrészére találtak. Számos tárgyi emlék is került elő. 1894-es kutatás a temetőt bolygatta meg. Sok sírt feldúlt. 61 1958-ban történt a halom feltárása. Itt is temetőt és templommaradványokat találtak. A templom eredetileg téglalap alakú volt, félköríves szentéllyel, alapfala fekete színű vályogföldből volt döngölve. A XIV— XV. században ezt az épületet újraépítették. Nagyobbították és sokszögű szentélyt építettek hozzá. Sokszög alakú 34
