Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Irodalom - Jakus Lajos: Petőfi édesanyja családjának társadalmi és gazdasági alakulása
Hrúz Mária maglódi környezetét vizsgáljuk tovább. A nagybácsitól Martiny Mihály lelkészhez kerül. Mária új gazdája ekkor 47 éves, nős, két gyermek atyja. Képzett lelkész, a hallei és jenai egyetemen tanult három évig. Előbb Assa-Kürtön, utána Ácsán működik. Egyszerre, 1811-ben kerül Hrúz Györggyel együtt Maglódra. Elég gyakran változtatja helyét. Maglódról közel nyolcévi működés után Kiskőrösre, onnan Cinkotára s végül Irsára ment. Mindig szlovák gyülekezetben végzett, magyarul alig-alig tudott. Midőn Irsára kerül, kötelezi magát arra, hogy magyarul tudó „papsegédet" tart, mivel maga nem beszélte úgy nyelvünket, hogy azon tudott volna prédikálni. Rosszallták is az esperesség lelkészei, hogy az 1831. évi határozatuk ellenére magyarul szónokolni nem tudó meghívásában egyezett meg Sárkány Sámuel esperes. Martinyt 1844-ben Szilassy szolgabíró „feladása" nyomán ismét figyelmeztetik, végezzen magyarul vagy tartson magyarul tudó káplánt. 29 Kétségtelen, hogy Martiny, ha nagyon akart volna, hosszú évtizedek alatt megtanul tökéletesen magyarul. Ezt a reformkorban elvárták az Alföldön nemzetiségi gyülekezetben szolgáló lelkésztől is. Hrúz Mária a lelkészi család körében magyar szót alig hallhatott. A lelkész felesége Dohnányi Zsuzsanna szintén felvidéki származású volt. A papi családba tartozott két gyermek: a 12 éves Károly és a 10 éves Emília. Mindketten később atyjukkal együtt szerepelni fognak Hrúz Mária gyermekének, Petőfi Sándornak keresztelésénél : Martiny Mihály kereszteli, két gyermeke pedig a keresztszülői tisztséget tölti be hét évvel később, 1823. január 1-én. Maglódon, 1816-ban nagyon rövid ideig megfordulhatott Hrúz János is családjával. Legkisebbik fiuk, Ádám a cinkotai halotti anyakönyv bejegyezése szerint 1816-ban Maglódon született, azonban az ottani matrikulában ennek bejegyzését nem találjuk. 30 A nagybácsi aligha hívhatta őket Maglódra, amikor már neki meggyűlt a baja az egyházzal, inkább Mária ottléte vonzotta az apát is oda. Szeberényi Andor nyomán ismerjük Hrúz Mária és maglódi udvarlójának, Lányi Samunak idilljét. 31 Dienes András elhunyt Petőfi-kutatónk egy anyakönyvi adat téves értelmezése alapján tagadja — egyik írásában falusi pletykának minősíti az egész udvarlási történetet, annak alapján, hogy Lányi Samu életrajzi adatait összetéveszti hasonnevű atyjáéval. 32 Nem az ifjú, hanem atyja az, aki másodszor nősült 1800. szept. 27-én, feleségül véve Potocska Évát. Az apa meghalt 1812ben, fia viszont csak 1856-ban, 66 éves korában. Lányi Sámuel tehát, valóban abban az időben, amikor Hrúz Mária Maglódon tartózkodott, mindössze 26 éves volt, egy évvel idősebb, mint akkoriban feltűnt vetélytársa, Petrovits István. Szerintünk Lányi Sámuel nem azért lett hűtlen Hrúz Máriához, mert Petrovits is udvarolni kezdett neki, hanem családja befolyásolhatta abban, hogy a szomszéd községbeli módosabb Petrovics Annát vegye el, ami 1817. január 14-én megtörtént. Hrúz Máriát tehát szegénynek tartották hozzá. Akkor már sem Mária, sem Petrovits István nem tartózkodott Maglódon. Máriát Pestre szerzi gazdája, Martiny. Nem maradt Maglódon Martiny Kiskőrösre történt megválasztásáig, mely csak 1818 őszén következett be. Mária 1816 végén mehetett Pestre cselédnek Weisz Tamás szappanos családjához. Petrovits István pedig tovább megy az Alföldre, minden valószínűség szerint Nagykőrösre székállólegénynek. Hrúz János sem tölt hosszabb időt Maglódon. Mária távozása után Aszódra költözött, kereste a megélhetéshez legalkalmasabb helyet. 1818-ban, amikor leánya férjhez megy Petrovits Istvánhoz, akkor még ott él családjával, de utána néhány hónap múltva Cinkotán találjuk véglegesen megtelepedve. Ott fejezte be életét. Petőfi így emlékezik meg nagyatyjáról az Üti levelekben: „Cinkota, hol a híres kántor s egyik nagyapám szendereg az úrban. Egyiket sem ismertem ugyan, ha336
